Ludas Matyi, 1949 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1949-09-16 / 38. szám

Tehetségkutató­pályázatunk eredménye Lapunk 26-iki számában 5100 forinttal díjazott tehetségkutató pályázatot hirdettünk. Célunk az volt, hogy bátorítást, lehetőséget nyújtsunk azoknak, akik tehetséget éreznek magukban ahhoz, hogy a humor, a szatíra éles fegyverével harcoljanak népi demokrá­ciánk nagy céljaiért. Pályázatunk hatalmas vissz­hangra talált olvasóink körében. A kitűzött határidőig, augusztus 1-ig 1242 pályamű érkezett be szerkesztősé­günkbe. Az 1242 pályázó 2120 pályaművel vett részt a pályázaton, ennek következtében a bírálóbizottság­nak már csak technikailag is nehéz dolga volt. Foko­zottan nehézzé tette az elbírálást az a körülmény, hogy bár a beküldött pályaművek között egész sereg tehetséges és kedves írás van, amelyek a szocializ­musért küzdő ember optimista derűjével és építő vi­lágszemléletével ábrázolják a mai életet, — közöttük mégsem akad olyan mű, amely művészi értékénél fogva az első díjra kimagaslóan méltónak bizonyulna. Ilyenformán a bírálóbizottság úgy találta helyes­nek, ha az 1500 forintos első díjat nem adja ki s az 5100 forintos összdíjat 2 drb második (750—750 fo­rint), 3 drb harmadik (500—500 forint) és 7 drb, egyenként 300 forintos díjra osztja. Az eredeti 10 díj helyett így 12 díjat adunk, éspedig gondos mérlegelés után a következőknek: II. díj: Batu István esztergályossegéd, Csepel, Aradi vértanuk­ útja 10. Ifj. Káló Flórián diák, Bp. IX., Ráday-u. 59. III. díj: Hortobágyi László kő­faragó, Bp. XIV., Er­zsébet királyné­ út 23. Fényes István diák, Bp. V., Csáky-u. 34. Kovács Péter földműves, Regöly, Tolna­megye. IV—XII. díj (sorrendi megkülönböztetés nélkül): ifj. Németh Zoltán diák, Bp., József-krt 19. Romhányi Ferenc kőnyomdász, Bp., X., Beleznay-u. 30. Ifj. Hegedűs Tibor, Bp., V., Katona József-u. 22. Ifj. Pálinkás Lajos földműves, öbög. Muszkás Ottó könyvelő, Bp., HL, Föld-u. 18. Gerencsér Jenő földműves, Bp., Rákóczi-út 28. Várnai Ferenc, rendőr­­. II. o. tiszt, Makó. A bírálóbizottság a díjazottakon kívül elismerő dicsé­retben részesíti a következők műveit: Kovács József, Balmazújváros, Horváth Zoltán, Bp., Erkel-u. 9., Pupák Bonifác (álnév), ifj. Zimányi Alajos, Bp., Erzsébet kir.-né-út 122, Ungár Jenő, Rákospalota, Páz­­m­ány-u. 8., Jakab József, Mezőkövesd, Viola-u. 17., ifj. Barabás Zoltán, Bp., Üllői-út 86., Méry Sándor, Bp. X., Kő­­­bányai-út 42., Varga István, Szeged, Dobó-u. 48., Zoltéi András, Győr, Kl­apka-u. 3., Lénárt György, Eger, Cso­­­konai-u. 1., Erdisz Pál, Törökbálint, Karászy György, Bp., Bernáth Géza-u. 27., Kapusy Árpádné, Törökszerrtmiklós, Fon Lajos, Bp., Bulcsú-u. 21/b., Dulcsán Géza, Budafok, Enyedi-u. 13., Kulcsár István, Leányvár, Sz. Szilárd Anikó, Gödöllő, Ad­amovics József, Miskolc, Telegdi-u. 2., Dániel Tamás, Bp., Szív-u. 52/a., ifj. Haszmann István, Budafok, Kerékgyártó-út 15., Mádlay Sándor, Perecesbányatelep, Sombor András, Bp., V., Árpád-u. 11., Závori Lajos, Bp., II., Mónus Illés-rkp., Lázár Károly Gy., Bp. Eötvös-u. 29., Lengyel György, Bp., Sas-u. 21., Kozéki Zoltán, Bp., Prá­­ter-u. 63., ifj. Várszegi György, Nagybátony-Szorospatak bánya, Páhmer Ervin, Bp., Dob-u. 52., Vámos Béla, Szent­­gál, Lovas Béla, Alpár. Talán érdekes megemlíteni, hogy az 1242 pályázó között a legfiatalabb a 8 éves Varga Évike, Miskolc, a legidősebb pedig a 86 éves Kleiszt Gyula, Újpest volt. De feltétlenül figyelemreméltó, hogy a pályázók 71 százaléka kétkezi dolgozó (munkás és paraszt). Beszédes bizonyítéka ez annak, hogy a Ludas Matyi a dolgozó nép lapja, de bizonyítéka dolgozóink derű­jének és nemes ambícióinak is. Tudjuk, hogy azok közül, akik nem jutottak a legjobbaknak ítéltek közé, sokan csalódást fognak érezni most, hogy a pályázat lezárult. Ez mindenféle pályázatnál elkerülhetetlen. Azt üzenjük nekik: nyitva előttük a tér továbbra is. Amint pályázatunk meghir­detése előtt is szívesen fogadtunk minden tehetséges írást, a jövőben is örömmel fogadunk és bírálunk el ilyeneket. Nemcsak azoktól várunk folytatást, akik a díjazottak közé kerültek. Mindenkitől, akinek kedve és tehetsége van ahhoz, hogy részt vegyen a Ludas Matyi szép hivatásában, a szocializmust építő magyar nép mulattatásában. Gyakorlati oktatás a fodrásziparban Éjjel volt, s Truman felriadt, Előtte angyal állott, Megszólalt és az Elnök úr Az ágyról majd leszállott. — Sokat beszélnek önről és Gondoltam, felkeresném ... Truman: Kisasszony nékem önt Ismerni nincs szerencsém. — Pax-szal beszél most Elnök úr,] A Béke angyalával... Am Truman így szól zordonan: — Nem tárgyalok Magával. Olyat teszek, ha nem megy el, Hogy magam is megbánom, A Békangyalt látni én Álmomban sem kívánom! P. I cse't’ci Férfi hajvágás. Renoválják a pesti házakat Megfiatalítják a futballcsapatokat © © © ® f Új fejem van, nagysád. Megengedi, hogy bemutatkozzam ? mt'iff'T't ' " — Remek dolog ez a megfiatalítás, intéző úr, de azért nem gondolja, hogy ez túlzás? . . . ‘Bárgyú britek — Igaz, hogy a dohányt jegyre kapjuk, húsunk nincs, télikabát helyett pontokat kapunk, de legalább szabadak vagyunk... Kezdődik a tanítás — Indulunk az iskolába, Péterke — röppentettem fel az első rakétát három­negyedötkor. — Nem indulunk az is­kolába — lőtte le az első rakétát Péterke. — Az iskola jó dolog! A legjobb dolog a vilá­gon! — Akkor menj te isko­lába — ajánlotta. Péterke. — Én már mentem! At­tól vagyok olyan okos! — Akkor menjen a mama. — Hát akkor menjünk a cukrászdába — mondtam. — Oda lehet — mondta, de nem minden gyanakvás nélkül. Elindultunk. A feleségem óvatosságból elől ment, mögötte én Péterkével, nagyapa és nagymama ké­pezték az utóvédet. Minden meglepetés ellen biztosítot­tuk magunkat. Tíz perc múlva megáll­tunk az iskola kapuja előtt. — Ez cukrászda? — kér­dezte Péterke gyanakodva. — Hát mi más lehetne? — mondtam behízelgő han­gon. — Ez iskola! — sikol­­tott fel Péterke szívet­­tépően. — Nem megyek iskolába! Behúztam Péterkét a ka­pun. Én húztam, nagyapa tolta, nagymama meg éne­kelt, hogy elkerüljük a fel­tűnést. — Nem akarok iskolába járni! — zokogta Péterke. — Nem akarok iskolába menni! Az udvaron abban a pil­lanatban kezdődött a meg­nyitóünnepség. Úttörők énekeltek, zászlók lobog­­tak, csillogószemű kisfiúk és kislányok tapsoltak." El­hangzottak a megnyitóbe­szédek, aztán megint éne­keltek az úttörők, egy kis­fiú verset mondott. Egészen megfeledkeztem Péterkéről. Csak akkor jutott megint eszembe, amikor vége volt az ünnepségnek. Kézenfog­­tam Abban a pillanatban megint szívettépően elkez­dett zokogni. Kínos dolog volt. — Mind ilyenek ezek az elsőosztályos kisfiúk, első nap — mondta egy jósá­gosarcú tanítóbácsi vigasz­­talóan. — Mi bajod, kis­fiam? Péterke szíventalált őzi­keként jajdult fel: — Nem akarok haza­menni! Gergely Miklós lgK©8.& I­fj­ Ludas Matyi Felelős szerkesztő: GÁDOR II KI, A Szerkesztő: TABI LÁND,I,Ó Lapkiadótulajdonos. SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség: Honvéd­utca 10. Tel.: 127—750 és 128—031. Kiadóhivatal: Budapest, József­ körút 5. Tel.: 139—150 és 138—382. Nyomatott a Budapesti Szikra Nyomda M­. offset-körforgógépein. V., Honvéd­ u. 10. Felelős nyomdavezető: Radnóti­­Károly.

Next