Ludas Matyi, 1951 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1951-10-25 / 43. szám

AZ ÚJ KOREAI FEGYVERSZÜNETI TÁRGYALÁSOK SZÍNHELYÉTŐL EGY KILOMÉTERRE BOMBÁT DOBTAK AZ AMERIKAIAK SZABADSÁG Csütörtöktől kezdve hetenként jelenik meg nagyobb alakban, bővebb tartalommal, tök szép képpel, aktuális fotoriportokkal érdekes olvasnivalókkal VEGYE H EL MINDEN HÉTEN! Ridgway: Maga a fegyverszüneti­­ tárgyalások helyétől egy kilométerre­­ bombát dobott? Pilóta: Bocsánat, tábornok úr,­­ még nem vagyok belőve. 1­ 300.000 FŐBŐL ÁLLÓ JAPÁN HADSEREGET AKARNAK FELÁLLÍTANI AZ AMERIKAIAK A mikádó: Hopp, arról jut eszembe, hogy Ridgway háromszázezer kato­nát kért tőlem. 1 Kóbor Andor: Éles fej,sze 50 '»•‡'* n esztendővel Ezelőtt csaknem am aki Kiadónál ezt a könyvet adta ki: A cseremiszett (marik) népköltészete és szokásai Ez azt jelenti: „Az asszony haja hosszú, de esze rövid. Jó. Nem na­gyon haladó, de érthető. Nem volt idegen a 8. számú sem: „Gyallán gyűrném it kapajö, ske U---* •• az egyetemre Beke pőrén hazat, most az Akadémiai Ennek az értelme pedig csak! — ez: — nézd magad „Másnak ne áss gödröt, esel bele!" A 13-at azonban már nem nagyon hittem el. Csak magyarul idézem: 13. Tuskán levő kötél nem rot­had el. Ez annyit jelentene, hogy „ami az emberen van, nem vész el, az embernek adott pénz, kenyér nem vész el, visszaadja". Ám aztán, rövid ellenállás után belenyugodtam. De nem tudtam belenyugodni ebbe: 30. Éles fejsze korhadt fába bele­törik. Nem idézem a mári eredetit. Avval sem válik hihetőbbé, hogy ez a wilde-Oscari ellentétet tartalmazó mondás csakugyan ezt jelentené: „A nagyon jót beszélő ember min­­denütt másnál előbb beszél; egyszer­­ csak, miután bűnös tett, legelőször­­ is őt teszik börtönbe." Ki van zárva, mondom. Ezt nem jelentheti. S azóta töröm a fejem,­­ hogy mit jelent. De, egyelőre nem tudom. Felleb­bezni fogok Beke Ödönhöz. Nekem , meg fogja mondani, egyetemi kollé­­r­gája vagyok. Véletlenül együtt­ fürdőztem a Szovjetunióban mánkkal, s így tu­dom, hogy nem marik, hanem márik. De, azt mondják az emberek, ma­gyarul így muszáj írni, mert az Akadémia — a mostani! — ilyen­­ Csaplárosné,­­száz szál gyertyát szabályt adott az orosz szavak át-és egy citromos teát ide az asztalral írására. Elolvastam az Akadémia s­­abályza­tát. Kétségbeejtő. A Pá­­velt Pavelnek íratja, az Csányint Csanyinnak, a Svédovot Svedovnak. Mintha kártevők csinálták volna.... De nem azért írok Beke Ödön könyvéről. Hanem, hogy kijavítsak benne egy nyilvánvaló tévedést. A könyvet mérsékelt áron nyolcvan forinton vettem meg kilencven he­lyett s megállapítottam, hogy már­­­nyelvű szövegek vannak benne. Ma­gyar és német fordításban. El is ol­vastam a Közmondások első két lapját. S nagyon meg voltam elé­gedve a 3. Számú közmondással. „öbörämäsen üpfse kuzsö de ösözsö kötök" 1 i ■ ■" Csótányi mozgékonyabb, mint a higany, aktívabb, mint a rádium, és röpgyűlés hangulatot terjeszt maga körül. Előfordul, hogy valamilyen gyű­lésre, vagy értekezletre nem jutok el, egyszerűen azért, mert egy em­ber vagyok, és nem harminchárom. Kár mentegetődznöm, úgyis leinte­nek azzal, hogy: — Nézd meg a Csótányit, az nem marad ki semmiből, Csótányi itt van, Csótányi ott van,­­ Csótányi mindenütt, hát az hogy csinálja, mi, de? ! Fogalmam sincs. Megkérdeztem tőle. — Hogy hogyan? Módszerem a következő: vegyük például a teg­napi napot. Arról remélem értesül­tél, hogy tegnap avatták fel a böl­csődét. Most figyelj! Elrohantam a bölcsőde ünnepélye­s megnyitására. Első dolgom volt odamenni a leg­­sírósabb pelenkáshoz, kivettem a nyoszolyából, és­­ elénekeltem neki egy altatódalt. Mindezekhez tudni kell, hogy muzikalitásom roppant csekélyke. Tizenkét esztendeig ta­nultam a „szánt a babám rececét“. Miközben énekeltem, mindenki rr­eg­­botránkozva nézett rám. Nem, érde­kes i Fejüket csóválták, pisszegtek, lekicsinylő megjegyzé­seket tettek. Nem érdekes! Fő az, hogy mindenki engem nézett. S mivel mindenki engem nézett, mindenki tudta, hogy Csótányi ott volt. Csótányi jelen volt a bölcsöde megnyitásánál. On­nan egyenesen a pártnapra futot­, lám. Első dolgom ilyenkor oda­menni a párttitkár elvtárshoz, har­sányan köszöntöm és megkérdezem:­­lejöttek a direktívák az agitprop-ról?‘‘ Ez szépen és hivatalosan hangzik. Mindenesetre a párttitkár már tudja, hogy ott vagyok a párt­napon. Aztán fölmegyek az emel­vényre, és szimmetrikusan elrende­zem a poharakat a tálcán. Nem kért erre senki. Nem is kell! Az egész­ből az a haszon, hogy az egész tár­saság láthatta tevékeny közreműkö­désemet, és azt, hogy a Csótányi ott volt. Egy percre leülök az ajtó mellett és a bejövök között kisom­­fordálok. A kultúrteremben ebben az időben vetítés folyik. Ott kell len­n­em, ez nálam már presztízskérdés. Egy Csótányi kimaradjon valami­ből? Nem! Benyitok az ajtón. A te­remben babiloni sötétség. Bekiáltok: Csótányi elvtársat kéretik az übére! Jó, jövök! — felelek magamnak, s azzal máris otthagyom a mozielő­adást. A közönség abban a szent hitben van, hogy Csótányi ott volt, csak a felénél kihívták az übére. Út­közben benézek a táncpróbára is. Beugrom a kör közepébe, hátratett kezekkel, büszke emelt fővel eljárom a bodrogközi lassút, időnként fel­kiáltok: „sose halunk meg!“ Jogo­san mondhatom ezek után, hogy tán­colni is voltam. Továbbá három ér­tekezleten aláírom a jelenléti ívet, öt röpgyűlésen csatlakozom az előt­tem szól'“'~» és eddig még mindig jól csatlakoz... , s nem volt semmi baj, így kell ezt csinálni fiatal ba­rátom! — fejezte be Csótányi ün­nepélyesen. Mindent megértettem. Csótányi itt, Csótányi ott, Csótá­nyi mindenütt. Még a fegyelmi ülésen is ott volt, amelyen megbüntették. MIKES GYÖRGY Egyszerű magyarázat — Mondja, Kovács szomszéd, miért rajzolt engem az a fránya rajzoló maga mellett kisgyereknek? — Mert maga nem hallgatja a Falurádiót és azért olyan mellettem, mint egy tudatlan kisgyerek. Angol-amerikai gazdasági és politikai párbaj a Közelkeleten és a párbaj áldozatai K­yruboau, moawive. co .T­e­g­ aip­eri kormány helyzete Olasz kormánylap-kommüniké: „Mióta a baráti Amerika betette ibát Olaszországba, a kormány helyzete szilárdabb, mint valaha.“

Next