Ludas Matyi, 1960 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1960-09-15 / 37. szám

Volumen-felár! ? Mivel hogy vége van a nyár­nak, s ebből következik, hogy ősz, majd tél jön, elhatároz­tuk, hogy cserépkályhát vásáro­lunk. A TÜZÉP-telepen talál­tunk is maggyszínű cserépkály­hát, 1964.- Ft.-ért Szerintem min­den új kályha egyformán mele­gít, de a feleségem szerint a vajszínű kályha melege mele­gebb, mint­­a meggyszínűé. Ezek­­után természetesen vajszínű kályha után próbáltam nézni, s az úgynevezett Vegyesipari KSZ- ben kaptam is vajszínű kályhát, az elnök szavai szerint ugyan­annyiért, mint a TÜZÉP-tele­­pén. Szóval megjött a kályha, meg­jöttek a kályhások, lett is mind­járt csatatér. Majd végül, midőn már állt a vajszínű csoda, meg­jött a számla is. Valóban olyan áron, ahogyan képzeltem, ám az utolsó tétel előtt megállt bennem az ütő. A számlán ez szerepelt: volumen-felár 211.90 Ft Csodálkozva néztünk össze a feleségemmel. Mikor építhették be a kályhába a volument, hogy nem vettük észre? S ha már ben­ne van, vajon mire szolgál? Ki­nyitottuk a tüzelő­ajtót, a hamu­­zót, még a kürtőbe is benéztünk, sehol egy deka volumen! Sürgős választ kérünk arra­­nézve, hogy mi az a volumen? A kályhában nem találjuk, s ha már kifizettük, volumen nélkül most már nem vesszük ezt! Veres József, Mátészalka, Fürst S. u. 57. A közelmúltban Theil Hen­­rikné (V., Szemere u. 17.) ol­vasónk panaszos levele alap­ján telefonon megkerestük az V/2. számú Házkezelőséget. Kértük, hogy konyha­padlóza­tát, amelyet csőrepedés miatt három héttel előbb feltörtek, állítsák helyre. A munka el­maradása miatt a vízvezetéket sem tudják használni. A Ház­­kezelőség a munka egy részét elvégezte, majd további három hétig a panaszos lakása felé sem nézett. A lakó és a ház­kezelőség újabb szóváltása Theil Henrikné második le­vele szerint így zajlott le: ... „Amidőn megmondtam, hogy melyik lakásról van szó, az egyik alkalmazottjuk: »Ja, a Ludas Matyi cécó—felkiáltás­sal fogadott. A műszaki ve­zető, Horváth kortárs .. . rop­pant gúnyosan megkérdezte: »Ma, megcsinálta a Ludas Ma­tyi a munkát? Ugye nem? Mi csináltuk meg!." Én nem akartam erre a hangra reflektálni és megkér­deztem, hogy a lefolyót mikor csinálják meg. Erre legna­­gyobb megdöbbenésemre azt válaszolta: „Ezek után most már egyáltalán nem csináljuk meg. . . Az idézett párbeszédből arra tudunk következtetni, hogy a bosszúálló házkezelőség, úgy látszik, kiásta ellenünk a csa­tabárdot, s ha szerkesztősé­günk az ő körzetébe tartozna, bizonyára csőrepedést küldene ránk, vagy azt kívánná, hogy szakadjon ránk a mennyezet, melyet ők csak azért sem fog­nak megcsinálni! A kihívást elfogadjuk s mindjárt ki is hívjuk az V/2. Házkezelőség felettes hatósá­gát, vizsgálja felül e nagy­hangú körzet munkáját, külö­nös tekintettel Theil Henrikné panaszára. Le a Mrokratiával Hozzászólás „Ludas Matyi cécó” ügyben Borzalom házhoz szállítva Egy nagy amerikai hanglemezgyár, az RCA, figyelmet érdemlő újdonságot bo­csátott forgalomba. A nagyérdemű kö­zönségnek, ha borzalmat akar látni, ha rémülni óhajt, nem kell moziba mennie, televíziót sem kell vásárolnia. Sokkal jutányosabban otthon is élvezheti a bor­zalmak borzalmát. Az RCA ugyanis fel­vette hanglemezre - mint a prospektus mondja - „a színház, irodalom, film és televízió rémjeleneteinek legragyogóbb részleteit". Van ebben minden, amit csak a borzongani kívánó amerikai óhajt: gyil­kosság, rablótámadás, halálhörgés, kísér­­tetjárás és sok más. „Három perc bor­zalom, három óra remegés" - hirdetik az­ árut. Jó mulatóst hozzá! U áffiti MfakiHífti kweti.. Mottó: Nincsenek régi viccek, csak öreg emberek vannak. Egy újszülöttnek minden vicc új. * A kilencvenöt éves Balog bácsi elmegy az orvoshoz, hogy megvizsgáltassa a tü­dejét. Az orvos megvizsgálja, azután meg­kérdi tőle, dohányzik-e? - Igen - feleli az öreg Balog -, na­ponta elszívok negyven cigarettát és húsz szivart. - Hát vegye tudomásul - mondja erre az orvos -, hogy a fél tüdeje már oda van. Ha a dohányzást sürgősen nem hagy­ja abba, fél éven belül menthetetlenül el­pusztul. - Maga a tizedik orvos, aki az évek fo­lyamán ezt jósolja nekem - feleli az öreg, - kilencen már meghaltak ... Nem furcsa? Az olimpián történt­­ Ez a szép eset (Ilyenre is csak mi Vagyunk képesek!) A vízi sportokban indult számos szerzet, De győzelmet nekünk Pont egy Parti szerzett. Öttusában nyertünk Ifjabb nemesfémet Magyar győzött benne, Aki éppen Németh S már meg se lepődtek A szurkoló­körök: Harmadik bajnokunk Magyar s mégis Török. Kedves Ludas Matyi! Bizonyára jól ismered világ­hírű gyógyfürdőnket Hévíz­­fürdőt, de talán nem töltöttél ott egy egész napot, ezért el­mondom neked, hogyan zajlik le Hévizen a fürdési program. Délelőtt jegyet váltasz a für­dőbe. Meglepődsz, hogy a jegy milyen olcsó, a kabinok mi­lyen kényelmesek, s délig na­gyon meg vagy elégedve min­dennel. Akkor megszólal a megafon és felszólít, hogy öl­tözz fel és hagyd el a fürdő területét, mert az egy óra hosszat zárva lesz. Fel kell te­hát öltözködnöd és a parkban lődörögsz egy órán át, míg is­mét kinyit a fürdő, s újból be­mehetsz, jegyet váltasz, levet­kőzöl, mint délelőtt tetted. Miért kell a fürdő látogatóit a nap közepén arra kényszerí­teni, hogy öltözzenek fel és egy órát ácsorogjanak a fürdő előtt? Ha a belépőjegy árát túlságosan olcsónak találja a Fürdőigazgatóság, adjon ki fél­napos és egésznapos fürdőbe­lépőt, de mindenképpen oldja meg, hogy a látogatók délben is a fürdőben maradhassanak. Szávai Adrián Keszthely, Vörös Csillag u. 44. „Kényelmetlen” figyelmeztetés A margitszigeti Vörösmarty Színpad „Pest megér egy es­tet” című műsora az utóbbi évek egyik legsikerültebb pro­dukciója, valóban megér egy estet és szép emlékként köny­velik el a látogatók. De ma­radandó, sőt vesékbe mar­koló emlékeket hagynak a nézőkben a Vörösmarty Színpad minden kényelmet nélkülöző székei is. Úgy gon­dolom, hogy a közönségnek a pénzéért nemcsak jó szórako­zás jár, hanem olyan ülőhely is, amelyben tűrhető körülmé­nyek között nézheti­k végig a két-, két és félórás műsort. Remélem, hogy a Vörösmarty Színpad kényelmetlen székso­rai jövőre „már nem érnek meg sok estet”. Földváry Imre V., Honvéd u. 18. A Ludas Matyi postájából „Le és fel Veszprémben” c. cikkünkre a Veszprémi Ta­nács válaszában többek között az alábbiakat írja: „A város tisztasága terén még sok a kívánnivaló. Sok bosszúságot okoz az, hogy a járművek és a járókelők is az utcai szeméttartó edényeket összetörik, még nagyobb baj az, hogy nem használják. A város gyalogjáróinak tisztítá­sát az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói végzik az éjszakai órákban. A magántulajdonban levő házak előtti gyalogjárdák tisztítása még nincs megoldva, még a büntetések ellenére sem rendszeres itt a takarítás. A város egyébirányú szépítésé­ben igen nagy számban vesz­nek részt a város dolgozói. Egy hónap alatt ötvenezer tár­sadalmi munkaórát ajánlottak fel a városrendezésre. Tavaly készítettük — ugyancsak társa­dalmi munkával — az állat- és növényparkot, ez évben pedig vidámparkot létesítünk. A vá­­ros tereinek és utcáinak fásítás­­ára, parkosítására évente mil­liókat költünk

Next