Ludas Matyi, 1970 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1970-05-14 / 20. szám

MAI ELDORADO endégkölcsönző ügy­nökség nyílt Sid­­neyben. Fogadások­ra, estélyekre és egyéb ün­nepélyekre 19 és 37 év kö­zötti hölgyeket és urakat bocsát az ügyfelek rendel­kezésére. A hivatásos ven­dégek gondoskodnak arról, hogy a társaságban szelle­mes csevegés alakuljon ki és szükség esetén képesek nagyobb mennyiségű alko­holt inni anélkül, hogy be­rúgnának — olvastam az újságban. Fordított világ. Amíg ná­lunk fizetővendégek van­nak — az ausztráloknál vendégfizetők. Nálunk a vendég fizet — de még mennyit! —, náluk a házi­gazda. Nem is rossz buli ott vendégnek lenni. Eszik, iszik, társalog, és még ő kap pénzt. Persze, ha még­is berúg, akkor levonnak tőle. Szalonspicc esetén 20 százalékot, kiadósabb be­­csípésnél 40-et, ha dajda­­jozni is kezd, akkor 60-at. Ha kötekedik és molesztál­ja a hölgyeket, 80, asztal alatt elalszik, nem kap egy vasat sem, baltával fölaprítja a stílbútort és szódásüveget vág a házi­gazdához, ő fizeti az egész cehhet. „Anyukám, vendégeket kéne hívni” — mondja az ausztrál férj. — „Smithé­­ket?” — „Azokat ne, a pa­sas antialkoholista, a nő­nek meg műfogsora van.” — „Hát akkor Browné­­kat?” — „Azokat se, mert mindig magukkal cipelik azt az undok, idomított kengurujukat, teleugrálja nekem az egész lakást.” — „De akkor kicsodát?” — „Legjobb, ha a vendégköl­csönzőhöz fordulunk. Kibé­relünk 8—10 vendéget, azoknak föltálalhatod a múltkori maradékot. Fal­ják fel a pénzükért. Még az se baj, ha megszólnak, hiszen közülük a kutya se ismer minket.” — És este eljönnek a bérvendégek, a háziak jól berúgnak, de amazok kötelesek józannak maradni. Jól átcsevegik az estét, az előszobában meg­kapják a napidíjukat, a legszellemesebb csevegő­nek tán még egy font whis­­kyre való is üti a markát. Nálunk ilyesmi nincsen, nekünk nem kell bérelni a vendéget, jön az magától. A magyar vendégnek nem azért kell fizetni, hogy jöj­jön, azért kéne, hogy el­menjen. Tulajdonképpen sajná­lom ezeket az ausztrálokat, ők súlyos pénzeket kell fizessenek egy ilyen jópofa kis összejövetelért, ami ná­lunk teljesen ingyenes. Ezért, még ha házigazda volnék, én akkor se fizet­nék senkinek egy vasat se. Tehát a legszellemesebb csevegő se számítson tőlem ellenszolgáltatásra, megfe­lel nekem a csönd is, noha ingyen jutok hozzá. Kaposy Miklós ELADHATATLAN TERMÉK — Ne hamarkodja el, igazgató kartárs! Majd kérünk bankhitelt. .. DUCIK3­­k A fano TELEKÜZÉR — Romos a vár? Már elnézést, de azért a vacak ötvenezerért nem tudok ép várat és floridai panorámát nyújtani! MI VOLT ELŐBB? Pierre Lazareff, a francia sajtókirály, a milliós pél­dányszámú esti bulvárlap, a France-Soir tulajdonosa tű­nődött így a minap bizalma­sai előtt.­­ Az esti lapot a reggeli lapok anyaga alapján csi­nálják, a reggeli lapokat az előző esti lapokból - az emberben felvetődik a kér­dés: ki is kezdte hát?

Next