Ludas Matyi, 1983 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-28 / 17. szám

­ Ejnye, bácsi kérem, ilyesmire tetszik költeni azt a kis nyugdíjat? TOLDALÉK-ÉPÍTÉS A fiú belesúgja a szöszi lány fülébe: — Szeretnél egy nagy, kék kocsiba beleülni, amit haláli sok lóerő hajt?­­ — Igen. — Akkor szálljunk fel egy buszra! — Hallottad? Ma délután végiglovagol a Körúton egy gyönyörű, fiatal lány, teljesen meztelenül. — Hű, akkor máris rohanok, hogy jó helyet kapjak. Húsz éve nem láttam lovat. Jim WWKT A sajtóból értesültem ar­ról, hogy a természetkuta­tók feltérképezték a Bala­ton környék növényritkasá­gainak tenyés­zhelyeit. A Balatoni Intéző Bizottság Környezetvédelmi Szakbi­zottsága javasolta, hogy a ritka növények tenyészhe­­lyeit őrizzék meg eredeti ál­lapotukban. Én is felkutattam és fel­térképeztem néhány ritka­ság tenyészhelyét. Először egy létszámhiány miatt évek óta zárva tartó ABC-üzlet egerekkel öve­zett, málló falai mellett a pléhkorszaki szemetesládát találtam meg. Az Irtózatos Hiatus minden tavasszal itt nyitja ki fedelét, ezért nyá­ron szép számmal látni a környék nyaralóit, akik fej­vesztve rohannak a Bala­tonba, s­ csak a víz alatt vesznek levegőt. Az Irtóza­tos Illatust jelenleg csak a polgári védelem védi, és két hétre ide állítja azokat a bűnösöket, akik a légoltal­mi oktatáson ellógták a bűzbombák elleni kikép­zést. Természetkutatásom kö­vetkező állomása egy kon­­zervkorszaki szardíniásdo­­boz volt. A sekély vízben tenyésztő Olajos Sardinus­­ból az apró termetű szardí­niák az ívás idején mindig kiúsznak, és házaséletet folytatnak a szélhajtó kü­­szökkel. Anyjuk, az Olajos Sardinus ilyenkor bánatá­ban bekapja a fürdőzők lábujjait. Egy halmérgezés­től agyalágyult küszvágó csér egyszer kihalászta a vízből a kinyílott szardí­­niásdobozt, s abba tojta to­jásait. Később, a fiókákkal együtt, az Olajos Sardinust is megtanította repülni, ezért nem csoda, ha a ba­latoni üdülővendégek nem csak a vízben, de a levegő­ben is találkoznak a Sardi­­nus-szal. Utamat folytatva egy ká­kával szegélyezett, népes strand szomszédságában fe­deztem fel a vegyszerkor­szaki Zsákos Mérgust. Az őrizetlen vegyi raktárból el­kóborolt Zsákos Mérgus egy jégesőtől halálos lövést kapott, azóta csordogál tar­talma a Balatonba. Kinyí­lása után a környékről el­menekült az összes béka­nyál, kanadai gyilkos hínár és gyötrőszúnyog. A ritka hulladékok te­­nyészhelyeitől távol, egy friss víkendtelep közelében bukkantam az üvegkorsza­ki Palackos Dombusra. A domb minden nyáron húsz métert nő, s békésen virág­zik rajta a Literes Dinkcus, az Italiánus Vermutus, a Tarajos Tégelyus, a Szibé­riai Mammutcsontos és a Tom­us Cipellus. A Palac­kos Dombusról remek ki­látás nyílik a vidék leg­szebb emésztőgödreire. A száznyolcvankét méter ma­gas csúcsát először egy má­moros helybeli kőműves mászta meg munkaidőben, tíz üveg sörrel. Aztán ösz­szeköltözött odafent a csú­cson egy kétlyukú Rozsdás Rezsenikus­szal. A Palackos Dombost a MÉH szeretné kisajátítani, üdüléssel egy­bekötött szakmai tovább­képzésre. Balatoni expedícióm vé­gén egy futósóskával bele­pett múltkorszaki szállodá­ba botlottam a parton. A Mankos Hotelus földszint­jén turista kutyatejek, manzárdszobáiban családos bőregerek, lápi nyúlfarkfű­­vel berendezett lakosztá­lyaiban pedig hazajáró lel­kek laknak. Az egyik szel­lemritkaságnak számító vendég találkozásunk alkal­mával kísértetiesen hason­lított gróf Eszetincs Taszi­­lóhoz, aki keszthelyi birto­kán algákból font születés­­napi ajándék hurkot fele­sége nyaka köré. Fáradságos kutatómunká­mat követően javaslom, hogy a ritka, de kellemet­len benyomást keltő, el­szórt anyagok, tárgyak és szellemek tenyészhelyeit őrizzék meg eredeti állapo­tukban. Mert ahogy a köz­mondás is mondja: a bűzzel nem jó játszani! Tormai László MEtOÁGoK

Next