Ludas Matyi, 1983 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-19 / 20. szám
SZERÉNYSÉG — Nem vagyok nagyigényű. Én csak az év rablását akarom elkövetni, s nem az évszázadét.. . CSALFA ÁBRÁND (CSÁBRÁND) Hogyha tojás tennék, sosem tennék romlott, mint amilyen minap tányéromba omlott.. . Hogyha retek lennék, sosem lennék dudvás, hogyha meg rizs lennék, semmiképp sem dudvás . Hogyha gazdag lennék, sok nővel jót tennék, s egyet nőül vennék, hogyha bolond lennék . . FEJBE APRÍTOTT EMLÉK Egykoron, a „daliás időkben”, kihordták házhoz reggel a tejet, e tranzakció csodás emléke elandalít még ma is sok fejet. Bennem nem ébreszt nosztalgiát ez, nekem a múlt nem ünnepi torta, mert azok közé tartoztam akkor, aki a tejet reggel kihordta . . Szilágyi György Kérdés Csikós Nagy Bélához: NEM KELLENE EGY ORSZÁGOS SZABADÁRHIVATAL IS? NAPOLI Azt mondja nekem a főnököm: — Kaptam egy érdekes információt. Ha jó riportot akarsz csinálni, menj ki Tinnye határába. Akart a fene, de azért kimentem. Úgy éljek, minden nagyon érdekes volt. A madarak fütyörésztek, a virágok virágoztak, egy kis tisztáson pedig ott állt Napóleon vagy harmincezer medvebőr süveges gránátossal. Alighanem csendes pihenőjük lehetett, mert egy pár gránátos a kereket pumpálta, mások pedig a láncot olajozták. Egy nagy szakállú gránátos a belsőt dugdosta egy lavór vízbe, hol szivárog. Maga a császár inkább morcosnak látszott és csak úgy megszokásból kezdett harsány szónoklatba. —■ Katonák! — kiáltotta, aztán kirángatta jobb kezét a zubbony gombjai közül és felém intett —, egy bennszülött firkász tekint le rátok, meg harmincezer kerékpár. — Sire — ereszkedtesi fél térdre, mert a spanyol etikettet hülye módon mindig összekevertem a franciával —, minek köszönhetjük a kitüntető látogatást? — Ne játssza a félkegyelműt, citoyen — förmedt rám a császár. — Miért szoktam én harmincezer emberrel idegen országokba vonulni? El akarom foglalni Budapestet és kész. El kellett csodálkoznom, holott ez már rég nem tartozott bevett szokásaim közé. — Biciklin? — Nézze, mondm: kapott karon a császár kell -damit nyújtani a dolgoz ".. .. Az itáliai hrato: ugyebár gyalogosnak tekintettük, az abukiri ügyet hajókirándulásnak. Most viszont divat lett a kerékpár. Egészséges testmozgás, a szabadidő okszerű felhasználása ... mást sem hall az ember. Arra gondoltam, hogy a maguk fővárosát biciklis piknik keretében foglalom el. E célból kapcsolatba léptem az Interbringa Irodával és mondhatom, hogy a magyar partner remekül megszervezte az egész túrát. Nincs kapkodás, nincs sietség, hajtunk, amíg kedvünk tartja, kényelmes lakókocsikban pihenhetünk, a koszt kitűnő, a táj gyönyörű, a nők kedvesek... és mondok magának valamit, mon ami... ez a maguké még mindig egy nagyon olcsó ország... — Na és gondolja sire, hogy csak úgy simán bevonulhat Budapestre? A császár felállt egy sámlira és a szemem közé nevetett. — Naturellement. Mindent gondosan előkészítettünk. Az ötödik hadoszlopom tökéletes munkát végzett. Elküldték nekem az önök Statisztikai Hivatalának zsebkönyvét. Abból megtudtam, hogy tavaly sok millió nyugati turista járt maguknál. — És? — Mondja meg őszintén, citoyen ... ilyen tömeg mellett mit jelent harmincezer francia? Észre se vesznek bennünket. De van itt egy kis bökkenő ... Térképet vett elő, kiteregette. — Nézze csak, most látom, hogy itt, a 11-es számú országúton tilos kerékpárral közlekedni. Mit gondol, ha elkanyarodnék erre és az 1-es úton próbálkoznék ... — Ott is tilos! — kiáltottam. A császár egyre izgatottabb lett. — A 7-esen? — Ott is! — A 6-oson? — Ott is! — Idehallgasson, monsieur — fogta könyörgőre a dolgot a császár —, ha segítene rajtunk, én nem lennék hálátlan ... — Képtelenséget kíván, mester — mondtam. — A mi fővárosunkba lehetetlenség kerékpárral behajtani. — Akkor menjen a fenébe! — kiáltott rám Napóleon. — Francokat kap maga tőlem, nem becsületrendet ... Azzal a tisztás túlsó oldalára szaladt és könnyes szemmel, meg enyhe korzikai akcentussal vezényelni kezdett. — En garde! En avant! Marchez! És a Grande Armée lógó orral elbiciklizett Perbál irányába, így nem foglalta el Bonaparte Napoleon Budapest Peterdi Pál