MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 4. KÖTET (1956)

4. kötet / 1. sz. - BARDÓCZ ÁRPÁD: Újrendszerű mechanikus vezérlésű nagyfeszültségű spektroszkópiai szikrafényforrás

ÚJREN­DSZERŰ MECHANIKUS VEZÉRLÉSŰ NAGYFESZÜLTSÉGŰ SPEKTROSZKÓPIAI SZIKRAFÉNYFORRÁS* BARDÓCZ ÁRPÁD Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, Spektroszkópiai Osztály Bevezetés Az elmúlt két évtized alatt a tudományos és gyakorlati spektroszkópiá­ban fontos szerep jutott a rögzített vezérlőszikraközzel [1—4] és forgó vezérlő­szikraközzel [5] vezérelt nagyfeszültségű spektroszkópiai szikrafényforrásoknak. Egyszerűségben a rögzített vezérlőszikraköz áll elöl. Villamos szem­pontból megfelelően méretezett töltőáramkör mellett és helyes beállításnál ezzel a gerjesztővel jól megismételhető gerjesztési viszonyokat lehet előállí­tani. Adott beállításnál az elemző és vezérlőszikraközökre jutó gerjesztő ener­giának viszonya állandó. A rögzített vezérlőszikraközzel bíró gerjesztők alkal­masak félperiódusonként egynél több szikra előállítására is [19—23]. A rögzített vezérlőszikraközzel bíró gerjesztők hátrányai között a követ­kezőket kell megemlíteni. Beállításuk meglehetősen kényes, mert a vezérlő­szikraköz elektródjainak távolsága befolyásolja egyrészt a kondenzátor töltő­feszültségét, másrészt a félperiódusra eső szikrák számát. A vezérlőszikraköz viszonyainak a megváltozása magával vonja a gerjesztési viszonyok megvál­tozását is. Itt feltételeztük, hogy az elemző szikraköz hatása, annak impedan­ciával való áthidalásával ki van kapcsolva [1, 3, 10]. A gerjesztőrendszer vezérelhetősége függvénye a gerjesztőenergiának és a kisülési áramkör kap­csolási elemeinek. Ha aránylag nagy gerjesztőenergiával dolgozunk, a vezérlő­szikraköznek két egymást követő kisülés között nincs elég ideje detonozódni, ezért a vezérlés nem lesz zavartalanul fenntartható. Ilyen szempontból lénye­gesen súlyosbítja a helyzetet, ha a kisülési áramkörben önindukció van, amely a szikrakisülést elnyújtja és a deionozási viszonyokat rosszabbítja. Nagy gerjesztőenergiák vagy félperiódusonként több szikra esetében a rend­szer vezérelhetőségét úgy lehet fokozni, hogy a vezérlőszikraközt levegő­árammal fúvatjuk [20—23]. Levegőfúvatással dolgozó szikragerjesztők üzeme nehézkes, de előnyös tulajdonságaik miatt az utóbbi időkben igen nagy jelen­tőségre tettek szert. * Érkezett 1955. II. 5. 1 Fizikai Folyóirat IV 1 MAGYAI ШВ0МА:: „aoftЩ КОШМА

Next