Légrády Elek (összeáll.): A volt magy. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred és alakulatainak […] története (Pécs, 1938)

EZERKILENCSZÁZTIZENNÉGY ELŐTT

golok ismét nagy támadást kezdenek a szeptemberi és októberi champagnei és az artoisi őszi csatában. Ezek után a felmentő csaták után kezdik meg a központi hatalmak a két vezérkari főnök összekü­lön­bözése folytán külön külön hadműveleteiket, így Falkenh­ayn azzal az indokkal támad Verdunnél, tehát az egész nyugati arcvonal legerősebb pontján, hogy az ententeot kimeríti. Evvel végzetes hibát kö­vetett el. Mert először is mindig ott kell támadni, ahol az ellenség leggyöngébb, aztán pedig hogyan várhatja a gyengébb, hogy az ő támadása folytán gyengül az erősebb védő, holott a támadás mindig nagyobb erőt emészt fel, mint a védelem? Általá­ban olyan hadműveletbe nem is szabad bocsájtkozni a gyengébbnek, mely minden cél nélkül, tisztán az erők felmorzsolására törekszik, mert ő morzsolódik fel. Tényleg a megkezdett verduni csatában a kezdeti meglepetés sikere után célját nem éri el. A csata 1916 február 21-től szeptember 2-ig tartott óriási áldozatokkal. Olasz hadszíntér. (14. sz. vázlat.) Olaszország 1915 május 23-án üzeni meg a hábo­rút a Monarchiának az entente nyomására. És már június 23-án megkezdődik a július 7-ig tartó 1. ison­zói csata, amelynek célja volt, hogy elfoglalják az olaszok az Isonzón átvezető két hídfőt, Görzöt és Tolmeint, majd átkelve az Isonzón, áttörjék a védő állást és meginduljanak a Monarchia közepe irányá­ban, hogy ezzel eldöntsék a világháborút az entente javára. Az olaszok azonban csalódást okoztak az enten­tenek, mert az 1915. évben semmi eredményt nem tudtak elérni a négy isonzói csatában. Az első isonzói csata június 2­3-tól július 7-ig tart. Eredmény nélkül. Az oroszországi nyári hadjárat alatti 2. ison­zói csata július 18-tól augusztus 10-ig tart, szintén eredmény nélkül. A szerbek megsegítésére indítják meg az októ­ber 18-tól november 4-ig húzódó 3., majd pedig a november 10-től december 12-ig tartó 4. isonzói csatát. A franciák tehermentesítésére 1916. március 11—19-ig ismét tá­madnak az olaszok. Ebből keletkezett az 5. ison­zói csata. Lényeges eredményt a rengeteg ember­vért feláldozó olaszok nem tudnak felmutatni az em­berfeletti teljesítményt mutató magyar katonákkal szemben, akik a kősziklás karszton, a Doberdón he­venyészett állásokban állják az olasz pergőtüzet, hol legtöbbet a szikladaraboktól szenvednek és a szomjú­ságtól. Az olaszok támadásait mindig kézitusában verik vissza, úgyhogy az olaszok éjjelre nem is mer­nek megmaradni az esetleg elfoglalt árokrészben, mert tudták, hogy a fergeteges rohammal ellentáma­dásba induló magyarok kiverik őket. Amikor Falkenhayn 1916-ban tavasszal Verdun­nél indítja meg önálló vállalkozását, ugyanakkor Con­rad is támad Déltirol felől, hogy levágjon a tengerre és ezzel elzárja az utat az Isonzónál harcoló olasz seregek elöl. Azonban a Monarchia erői ehhez a támadáshoz egyedül gyengék voltak, az idő sem kedvezett Conrádnak, így ez a kiváló terv sem sike­rült. A május 15-én megindult támadás már 24-én megáll. Egyéb helyzet. A törökök Mezopotámiában sikert érnek el az angolokkal szemben, de elvesztik Örményországot az orosszal szemben, sőt a második Szuez-csatorna el­leni támadásuk is sikertelen maradt. Az angoloknak viszont sikerül arab törzseket fellázítani ellenük. A német gyarmatok teljesen magukra maradva harcolnak, kivíva maguknak az egész világ csodáját, mert évekig tartották magukat. De 1916. januárjában már Német-Dél-Nyugat-Afrika és Kamerun kénytelen kapitulálni, egyedül Német-Kelet-Afrika tartja még magát. A tengeren az olasz had tizen­öt nap­ján hajóhadunk végig bombázta az adriai olasz partokat. Ebben a sikeres tá­madásban igen nagy szerepet játszott a Vitéz nagybányai Horthy Miklós parancs­noksága alatt támadó Nova­r­a csoport. A szerbek elleni 1915. évi támadó hadjárat al­kalmával megakadályozták hajóink, hogy az olaszok támogassák őket élelemmel és hadianyaggal. A Lov­csen elleni támadásnál is igen nagy szerepet játszot­tak hadihajóink, nagy részük volt annak bevételében. Azonban a francia és angol egységekkel megerő­sített entente hajóhaddal szemben később már nem tudott ilyen nagy szerencsével dolgozni. d9-es honvéd­ek-emlékalb­ume. •dn­.sz. vozlat Digsihadsiinteresament­si a Á.idősiakban.(A-5.1sornó-i csata)

Next