Légrády Elek (összeáll.): A volt magy. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred és alakulatainak […] története (Pécs, 1938)

EZERKILENCSZÁZTIZENNÉGY ELŐTT

Keleti főhadszintér. (11. sz. vázlat.) 49-es­ h­on­védek-eml­ékalbuma. Ansi.N­arlab. oroszi­ hadszinter-esemenn­ei a-7. időszakban. Az oroszoknak feladata volt ebben a védelmi időszakban a megindítandó nagy entente támadás előkészítésére, a szárnyak biztosítása végett először Kelet-Poroszországot elfoglalni, majd a Kárpátok el­foglalásával megnyitni az utat Budapest—Wien— Berlin felé. A bennünket érdeklő Kárpátot érő támadásból keletkezik az 1914 december 18-tól 1915 január 19-ig tartó karácsonyi kár­páti csata. Az oroszok túlerővel elfoglalták ugyan az Északkeleti Kárpátok hágóit, de arcvona­lunkat nem sikerült áttörniök. A központi hatalmak a fenyegetett Kárpátok vé­delmére, Przemysl várának a felmentésére és az arc­vonal megszilárdítására felmentő kettős szárnytáma­dást kezdenek. Ez eredményezi a január 23-tól március 18-ig tartó téli kárpáti csa­t­á­t, melyben elfoglalják Bukovinát és az oroszt — a duklai hágó kivételével — visszanyomják a Kárpá­tok északi lejtőjére. Az északi szárnyon Hindenburg a február 7-től 21-ig tartó téli mazuri csatában az orosz 10. hadsereget teljesen körül­keríti és megsemmisíti. Március közepén az orosz ismét támad. Az orosz fővezér, Nikolajevics nagyherceg ki akarja erősza­kolni az áttörést a Nagy Magyar Alföld felé. Ezért óriási tömeggel támad a Duklai horpadásban és az Uzsok-i szorosnál a március 20-tól április 25-ig tartó húsvéti csatában. Bár az oroszok óriási véráldozatot hoznak, az áttörés nem sikerül. De a magára maradt Przemysl vára a sok éhség, nélkülözés miatt hosszú ideig tartó hősies vé­delem után kénytelen megadni magát március 22-én. Ennek azonban óriási következménye lett a po­litika terén. Olaszország Przemysl elestét a Monar­chia gyengeségének tulajdonítja és április 24-én belép az entente-ba. Nyugati hadszíntér. Joffrenak az volt a nyugati harctéren ez időben a feladata, hogy német erőt vonjon magára az orosz támadások alatt. Ezt csak támadással tudta elérni. Először 1914 decemberben adott ki parancsot egy ilyen tehermentesítő támadásra, eredmény nélkül. Viszont Hindenburg téli mazuri csatájával egyidőben a németek is indítanak egy támadást nyugaton, hogy az állásukat kiigazítsák, illetve, hogy tüntessenek, a január 13-i soissons-i és a január 25-i craonne-i tá­madásokban. A francia és angol csapatok februárban nagysza­bású áttörési hadműveletet kezdenek, eredmény nél­kül. Szerb hadszíntér. Itt ebben az időben semmi nem történik, a szer­bek egyelőre örülnek a Potiorek-féle vállalkozás ku­darcának, de erejük nincs egy támadás végrehajtá­sára. Török hadszintér: Megkezdődött a Dardanellák ostroma és sikerült igen sok hajó és véráldozat árán a Gallipoli félszi­geten francia—angol csapatokat partra tenni. Ör­ményországban is folyik a harc a kaukázusi és a perzsa határterületekért. Mezopotámiában az ango­lok megkezdik előnyomulásukat Bagdad ellen. Egy nagy csalódás érte a törököt és vele a köz­ponti hatalmakat. Nem sikerült az arabokat szent háborúra ösztönözni az angolok ellen. Az angol— francia pénz erősebbnek bizonyult a mohamedán összetartozás érzeténél! Egyéb helyzet: A légi háború is megkezdődött. Zeppelinek je­lennek meg Páris felett márciusban és bombát dob­tak le. A világháború kezdetén a Monarchia tengeri flottája Montenegrót vette blokád (bezárás) alá. Augusztus közepén azonban a túlerős francia flotta uralja az Adriát, úgyhogy a blokádot fel kellett hagyni. 1914 év vége felé azonban érvényesülni kezd a francia hajók ellen a tengeralattjáróink harca, igen ,sajás támadás,­­ országhatár. — 71 —

Next