Nemestóthi Szabó Béla – Ollé Vilmos (összeáll.): A cs. és kir. 12. huszárezred a világháborúban (Budapest, 1926)

II. RÉSZ

nek déli szárnyát a 13. orosz hadosztály már átkarolással fenyegette, felszabadítani. Ez a rendelkezés azonban már nem gá­tolhatta meg Homonnának elvesztését. Krautwald altábornagy megpróbálta ugyan, 22-én, hogy Szinna mellett magát állásba befészkelje, de már délután újra és átka­rolva túlerő támadta meg, így kénytelen volt Homonna felé hátrálni, hol a huzamosabb vé­dekezés csakhamar lehetetlennek bizonyult. A csoport 23-án a várostól délnyugatra fekvő magaslatokra vonult vissza, az oroszok pedig bevonultak Homonnára. Br. Karg altábornagy csoportjából csak a 76. honvéd gyalogdandárt hagyta hátra az Uzsoki szorossal szemben, a többi csapatait nyugati irányba, a Ciróka völgyében, a Ho­топпа ellen előrenyomuló ellenség hátába és oldalába intézett előretörésre használta fel. Az oldaltámadás már kezdetben is nagy befolyással volt az ellenségre. Az oroszok csak csekély erővel nyomultak Homonnán keresztül Barkó ellen, ellenben Sziriába csapatokat küldtek vissza. Krautwald altábornagy csoport­jának ezáltal ideje maradt pihenésre és a retablirozásra, azonkívül, 23-tól kezdve, erősítések is érkeztek Nagymihályba. Miután Karg altábornagy cso­portjának oszlopai már 1914 november 25-én a Ciróka völgyében győzel­mes előnyomulásban voltak, Krautwald altábornagy 1914 november 26-án megtámadta Homonnát. E napon foglalta el Karg altábornagy Takcsányt, Cziróka-Ófalut és a felső Cziróka völgyben fekvő Nagypolány községet. Szurmay altábornagy, aki 1914 november 27-én a csoportparancsnok­ságot átvette Szinna ellen fordult. Ezekben a harcokban Krautwald altábor­nagy csoportjának egyes részei is közreműködtek, melyek közben Homonnát csaknem teljesen körülzárták és 1914 november 28-án délelőtt 11-kor Homon­nát vissza is foglalták.­­ Az ellenség észak felé a Laborca és Ondava­völgyben teljes visszavonulásban volt, a XXIV. orosz hadtest veszélyes előnyomulása pedig teljesen vissza volt verve. Krautwald és Szurmay altábornagyok csoportjai előrenyomulásuk alatt 1914 november 29-én csak Koskocs mellett, a Laborca-völgyben, találtak csekély ellenállásra, melyet azonban rövidesen megtörtek. 1914 november 30-án Krautwald altábornagy csoportja, a déli órákban, megtámadta az orosz állásokat Laborchertől északra. Rövid harc után az ellen­ség a magas hegyhátra vonult vissza. 1914 december 2-án a hadseregparancsnokság elrendelte, hogy Kraut­wald altábornagy csoportja Kornhuber tábornok kombinált honvédgyalog­hadosztályát küldje vissza Homonnára, hogy 1914 december 3-án vonaton továbbküldjék Eperjesre.­­ Az oroszok igyekeztek kihasználni Krautwald altábornagy csoportjának létszámcsökkenését. 1914 december 4-én Hegyes­csabánál meg is támadták a csoport balszárnyát. 1914 december 5-én az oroszok az egész arcvonalon támadtak, sőt a nyugati szárnyon, Homonnaolykánál, (5. lovashadosztály) némi sikert is értek el. A Laborcvölgyben a 12. orosz lövészosztály elérte Ökröskét. 1914 december 6-án a 3. Hadseregparancsnokság elrendelte, hogy az offenzívát a Kárpátokon fel kell venni, hogy ezáltal a 4. hadsereg helyzetén könnyítsünk. Ezen rendelkezés alapján kellett Krautwald altábornagy csoport­jának 1914 december 7-én ellentámadással a Laborc-völgyben az offenzívát megkezdeni. Krautwald altábornagy csoportja 1914 december 7-én Ökröskénél meg is támadta a beásott ellenséget; a támadás 1914 december 8-án az egész vonalon kedvezően haladt előre. Csak Krautwald altábornagy csoportjával szemben sikerült az ellenség­nek nagyobb ellenállást kifejteni, de itt is még az éjjel folyamán visszavonult. A Laborcavölgyben való előretörésnek és a hosszantartó véde­kezésnek valószínűleg az volt a célja, hogy a XXIV. hadtest elszállítását fedezze. Az 1. és 5. lovashadosztály 1914 december 9-én elérte Hegyes­ Csabát és Jobbost. Az előnyomulás 1914 december 10-én harcok között folyt le, ez és a rossz utak, az előrehaladást lényegesen meglassították. Krautwald altábornagy csoportja közben elérte Laborcarévet. 1914 decem­ber 11-én az ellenséget Mezőlaborcnál újból megtámadta és délután 2 óra 15 perckor elfoglalta ezt a helységet. Az 1. lovashadosztály a megvert ellen­séget üldözőbe vette, délután fél 7 órakor elfoglalta a Beszkid-szorost, meg­tisztította a szorostól északra fekvő Radoszycet is az ellenséges gyalogságtól. Az üldöző 1. lovashadosztály 1914 de­cember 12-én kivert Kománcánál, előkészí­tett állásaiból, két ezredet és visszavetette őket Turowskig, itt az ellenség azonban újból befészkelte magát. 1914 december 15-én Krautwald altá­bornagy csoportja minden rendelkezésére álló erejével megtámadta a Liskónál álló ellenséget, de visszavetnie nem sikerült, így kénytelen volt 1914 december 17-én reggel, a 60. és 69. gyaloghadosztállyal, egész a Mach­awa-Serednia — Wk.-Brzowiec vonalig visszavonulni. 1914 december 19-én az offen­zíva ismét a Jaslo-Krasno vonalig jutott előre. Keleten a 4. lovashadosztály fedezte a jobb Szárnyat, míg az 1. és 10. lovashadász- Alsódiskóczi Morvay Ákos Dobonyosi Jakobovits Jenő 39

Next