Czeigler Gusztáv – Clauser Mihály et al.: A magyar tüzér. A magyar tüzérség története (Budapest, 1939)
III. RÉSZ - A MAGYARTÜZÉR FÉNYKÉPCSARNOKA - Tábornokok, törzstisztek, főtisztek és zászlósok.
Névay Gyula ny. tábornok. *1874, Bécs. A világháború kitörése századosi rendfokozatban a 8. h. tüzérezrednél mint a 4. üteg parancsnokát érte. Ezzel az üteggel ment ki az orosz harctérre, ahol a rohatyni csata után osztályparancsnok lett. Kisebb megszakítással 1915 máj.-ig volt kint az orosz fronton. Innen az olasz hadszíntérre vonult mint osztályparancsnok. Ott részt vett a Krn, Görz és Monte-San Michele körüli harcokban. 1916 nov. 24-én tüdőgyulladással hazajött. Résztvett a X. és XI. Isonzó-csatákban is. 1917 márc.-ban újra tüdőgyulladást kapott. 1918 tavaszán a 20. h. tarackosezred pótütegének parancsnokságát vette át. Harctéri szolgálata összesen 34 hónap. Kitüntetései: III. o. kat. érd. ker. 3-szor a hadiékítm. és kard., ezüst Sign. Laud. 2-szer, bronz Sign. Laud. 3-szor a hadiékítm. és kard., K. cs. k., H. e. é. és a II. o. magyar érd. kereszt. Pacor Vilmos karstenfelsi és hegyaljai ny. tábornok. *1871, Székesfehérvár. A katonai alreál, főreál és a bécsi kat. Műszaki Akadémia elvégzése után 1898 aug. 18-án hadnaggyá avatták és a k. u. k. schwere Batterie division No 32-be osztották be. 1896 máj. 1-vel főhadnaggyá lépett elő. 1897 máj. 1-én áthelyezték a Div. Art. Regt. No 20-ba. 1899—1900 és 1900—1901-ben az 1. tüzérdandár önkéntesiskola oktató tisztje. 1902-ben elvégezte kitűnő eredménnyel a hadtesttiszti iskolát. 1903 máj. 1-vel áthelyezték a DAR 11-hez. 1905 nov. 1-én századossá lépett elő. 1905 máj.-tól 1912 nov. 30-ig ütegparancsnok és pedig 1906 jan. 16-tól a DAR No 18-ban, 1910 nov. 1-től a DAR 13-ban. 1913 jan. 1-én áthelyezték a honv. tüzérség állományába és beosztották az 1. h. táb. 2. ezredbe pótkeretparancsnoknak. 1913—14-ben elvégezte a törzstiszti tanfolyamot kiváló eredménnyel. 1914 júl. 27-től 1915 máj. 1-ig az 1. h. t. á. e. pótüteg parancsnoka. 1915 máj. 1-től őrnagy és a csendőr ho. tüzérparancsnoka 1915 dec. 31-ig. 1916 jan. 1-től febr. 2-ig megbízták a H. M. a 70. h. t. ágyúsezred parancsnokságával. 1916 febr. 3-tól 1916 máj. 14-ig a 70. h. t. á. e. I. osztály parancsnoka. 1916 máj. 15-én kinevezték a 70. h. tarackosezred parancsnokává. 1917 máj. 1-én előlépett alezredessé és 1918 febr. 1-i ranggal lett ezredes. Kitüntetései: Lipót-rend lovagkeresztje, a TIT. o. Vaskorona-rend, a III. o. kat. érd. ker., a bronz kat. érd. é. a k. é. k. szalagján, ezüst kat. érd. é. a k. é. k. szalagján valamennyi a hadiékízm. és kard., ezüst kat. érd. é. a piros szal., bronz kat. érd. é. a piros szal., II. oszt. német Vaskereszt, Seb. é., K. cs. k., hadirokkantjelvény, H. e. é., III. o. tiszti katonai szolg. jel. 1898. évi jub. é., 1908. évi jub. ker., 1912—13. m. ker., Mária kereszt és az osztrák H. e. é. Rétay (Teiner) Oszkár vitéz, ny. tábornok. *1870, Moritz föld. Bevonult 1890 okt. 1-én mint e. é. é. a 7. k. tüzérezredhez. A világháború kitörése mint százados osztály parancsnokot Eperjesen a 3. k. ágyúsezrednél érte. 1914 aug. 17-én az orosz harctérre indult a 39. h. gy.hadosztályhoz. Részt vett a Tomasov körüli, a második lembergi csatában a Sau melletti stb. harcokban. 1916 márc. 1-én átvette az 51. tábori tarackosezred parancsnokságát mint őrnagy-ezredparancsnok. Részt vett a Brussilow-féle offenziva kivédésében, az aknai áttörésben mint csoportparancsnok. 1916 szept.-től dec. 24-ig a román hadjáratban vett részt szintén mint csoportparancsnok. 1916 dec. végétől Dorna-Wattra, Kimpolung stb. körül harcolt. Innen az olasz hadszíntérre vitték, ahol mint alezredes az 51. táb. tarackosezred parancsnoka és csoportparancsnok. Végigküzdötte a Piave menti harcokat a Montelloval szemben az összeomlásig. Kitüntetései: Lipót-rend, III. o. Vaskoronarend, Kat. érd. ker. 2-szer. ezüst és bronz S. L. K. cs. k. Seb. é. és a II. o. német Vaskereszt. Tarnay József m. kir. tábornok, *1884, Miskolc. A katonai műszaki akadémia elvégzése után 1905-től 1908 május-ig a 6. sz. vártüzérezred bpesti II. zászlóaljának hadnagya. 1908 máj. 1-től 1909 szept.-ig az .1. sz. vártüzérezrednél hadnagy Ost-Crkvice, St.Giovanni és Spagnuolo erődökön. 1909-től 1912-ig magasabb tüzértanfolyamot végzett. 1912 nov. 1-én mint főhadnagy a tüzértörzskarhoz beosztva a trebinjei várparancsnoksághoz került. 1914 aug. 1-től mint százados a trebinjei várparancsnokság tüzértörzskari főnöke. 1915 szept.-től 1916 febr.-ig Debrecenben az Auguszta Szanatóriumban beteg. 1916 ápr.-tól 1917 áprilisig a Cattaroi hadikikötő parancsnoksághoz került. 1914 aug. osztályba nyert beosztást. 1917 májától jul.-ig a 73. táb. tüzérdandárnál tüz. törzskari tiszt Odobestiben (Románia). 1917 júliustól az összeomlásig Techn. Militar-Komitee-nél, az irányzó eszközök és eljárások szakelőadója és a Schiesswarschritt für die k. u. k. Artillerie szerkesztője. Kitüntetései: III. o. k. é. k. a hadiékítm. és kard., bronz k. é. a hadiékítm. és kard. Schreiner János a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. vezérigazgatója, ny. tábornok. *1875, Temesvár. 1900-ig csapatszolgálatra beosztva a 21. és 3. diviziós tüzérezredhez. 1900-tól 1902-ig elvégezte a hadiiskolát, 1902—1904-ig a bécsi Műegyetemet, 1904—1905-ig a Technisches Militiirkomitée és főkisérleti bizottságnál, 1905—1908-ig csapatnál a 4. hadi.tüzérezredben, 1908—11-ig a Technischen Militiirkomitéennél találjuk mint a ballisztikai csoport vezetőjét. 1911-től a háborúig a hadügyminisztérium VII. osztályában (kísérletek és újítások) működött. A háború kezdetétől "1915. aug.10-ig" vezérkari szolgálatot teljesített az V. hadtestparancsnokság vezérkari osztályában, 1915 aug. 20-tól az 51. hadosztály tüzérparancsnoka. Mint ilyen Barance Taporac tüzérparancsnoka, azután a 40. (140.) honvéd tábori tarackezred , egyszersmind a 40. honvéd hadosztály technikai tüzérparancsnoka. 1918-tól a 40. honvéd tüzérdandárnak parancsnoka. Kitüntetései- U. o. Vaskoronarend utólag hadiékítm. és kard., Lipót-rend lovagkereszt hadi ékítm és kard., TIT. o. Vaskoronarend hadiékítm. és kard., ezüst és bronz S. L. a hadiékítm.. és kard., Seb. é. két sávval stb. Schwartz Jenő megyesi, ny. tábornok. *1866, Sopron, 1914 aug. 16-án mint őrnagy a 7.nonv. tábori ágyúsezred II. osztályánál, parancsnoka, 1914 szept. 2-án átvette az ezredparancsnokságot és ezen beosztásában megmaradt a világháború végéig. Részt vett a 41. honv. gyalog hadosztály 1914—1918. évi összes harcaiban. Kitüntetései: Lipót-rend lovagker. a kard., III. o. Vaskoronarend a kard., TIT. o. k. é. k. a kard., S. L. a kard., K. cs. k. és a 11. o. német Vaskereszt. * Barkay József vitéz, ezredes. *1886, Budapest. 1914-ben az 1. h. tábori ágyúsezreddel a szerb harctérre került, ahol mint szakaszparancsnok küzdött. 1915 jan.-ban az északi hadszintérre vitték, ahol az Uzsoki-szorosi harcokban, majd a gorlicei áttörésben és az ezt követő előnyomulásban vett részt 1915 aug. 15-ig mint elsőtiszt. 1915 szept.-től 1916 szept.-ig a honv. tarackos alakulatok (pótüteg) felállításánál tevékenykedett Budapesten s pótütegparancsnok lett. 1916 szept.-től tarackosüteggel mint ütegparancsnok a román hadjáratban (Ojtozi-szoros stb.) vett részt a román békéig. Ezután az olasz hadszíntéren találjuk a 64. h. hadosztály kötelékében mint a mérőszázad parancsnokát az összeomlásig. Kitüntetései: Kat. érd. kereszt kétszer, ezüst és bronz S. L., II. o. német Vaskereszt, K. cs. k. és több békebeli kitüntetés. Békéssy Rudolf vitéz, ezredes. *1883, Lugos. 1904-ben végezte a hadapródiskolát. Az 1. h. táb. ágyúsezredben mint főhadnagy mozdonyos tiszt, majd mint ütegparancsnok, később mint százados a 140. táb. tarackezred I. oszt. parancsnokaként összesen 53 hónapig tartó harcvonalbeli szolgálattal végigküzdötte a világháborút. Egy ízben megsebesült Az összeomláskor olasz hadifogságba esett, ahol 11 hónapot töltött. Kitüntetései: III. oszt. Vkr. hdm. és kard., Mária Terézia-rend káptalanja által megítélt. Tiszti arany vit. é., III. oszt. Kék. hadm. és kard., ezüst S. L. hdm. és kard., bronz S. L. hdm. és kard. K. cs. k. és Seb. é. Bendik József a Danuvia Rt. igazgatója, ny. ezredes. *1882, Budapest. A bécsi kat. műszaki akadémiából mint hadnagy a bpesti 11. Divisonartillerie-Regimenthez került. Itt szolgált 1914 jan.-ig. Ekkor áthelyezték a repülőkhöz. 1914 aug. végén mint főhadnagy a 6. ref. század megfigyelője a hadseregfőparancsnokság részére végrehajtott stratégiai felderítésért a kat. érd. keresztet kapta. 1914 dec. 10-én orosz hadifogságba esett. 1917 végén visszaszökött. 1918-ban az albániai repülőszázad parancsnoka lett. 1918 aug.ban az olasz hadszíntérre került.Kitüntetései: Kat. érd. ker., két S. L„ Seb. és K. cs. k„ 1912—13 m.ker. 1908. évi jub. ker. és az olasz koronarend. Dorninger Hugó ny. tüzérezredes. *1877, Sziszek. A bécsi tüzérségi műszaki akadémia elvégzése után 1898-ban hadnaggyá avatták a 18. k. h. p. tüzérezredhez Eperjesre, ahol 1904-ig szolgált. 1907-ig Temesváron a VII. hadtest-tüzérezrednél, 1907—1908-ban Budapesten a 4. nehéz tábori tarackos oszt.-nál, 1909- 3