Julier Ferenc: A Magyar Szemle könyvei 7. A világháború magyar szemmel 1914-1918
1915: A KÖZPONTI HATALMAK EGYSÉGES TÁMADÁSÁNAK ÉVE - SZERBIA LEIGÁZÁSA
148 SZERBIA LEIGÁZÁSA népfölkelőkből alakultak. Nem rajtuk múlt, hogy a szerb seregek maradványai elmenekülhettek és hogy három év múlva a magyar határon új szerb sereg jelenhetett meg. Ezt Falkenhayn terhére kell írnunk. Ez a német vezér sehol sem bízott döntő győzelemben. A leírt szerbiai hadjárattal csak az volt a célja, hogy a dunai utat megnyissa. Szaloniki fontosságát, mint az ántántnak a Szerbiát pótló hadműveleti alapját a Balkánon nem értékelte kellően. A Szalonikiben álló ántánt haderő lett az egyik döntő tényező, amely a következő évben Romániát ellenünk állította. A központi hatalmak 1918-ban bekövetkezett összeomlása is Szalonikiből indult ki. A SZERB HADERŐ leverése, illetve a dunai út megnyitása, majd rövidesen a vasúti összeköttetés helyreállítása a központi hatalmak és Törökország között arra bírta az ántántot, hogy a Dardanellák ellen folyamatban levő vállalkozást véglegesen felszámolja. Nem volt szabad kockáztatni azt, hogy a német részről most már könnyen megerősíthető török sereg a Gallipoli félsziget partjaiba kapaszkodott ántánt haderőt a tengerbe szorítsa. Ezenfelül Szalonikiban szükség volt ántánt-csapatokra. Ezek legkönynyebben a Dardanelláktól voltak elvehetők. Tulajdonképpen már az augusztusi partraszállás kudarca megérlelte az ántántnál az elhatározást, hogy a Dardanellák ostromát félbeszakítsa és a 14 hadosztály erejűre nőtt ostromló sereget máshol, hasznothajtóbb módon alkalmazza. De presztízs okokból a csapatok elszállítása mindezideig elodázódott, eltekintve a Szalonikiba fokozatosan küldött hadosztályoktól. Végre december közepén az ostromló sereg elhagyta a Gallipoli-félsziget nyugati partját és 1916 január elején déli csücskét. Az antant ezzel az egész világ előtt beismerte, hogy vállalkozása csődöt mondott.