A világháború története 1914-1918
II. RÉSZ - HADI ESEMÉNYEK 1915-BEN. - A Dardanellák ostroma.
106 A VILÁGHÁBORÚ TÖRTÉNETE. A Dardanellák ostroma. 1914 október 29-én Törökország is belépett a nagy küzdelembe. Már ezt megelőzőleg, 1914 augusztus 3-án, a törökök elzárták a Dardanellákat és semlegességük biztosítása végett elrendelték fegyveres erejük mozgósítását (augusztus 28.). Mindez pedig azért történt, mert az entente nyilvánvalóan több, zavartalan és lehető legrövidebb úton összeköttetésbe kívánt jutni Oroszországgal. Ez pedig csak úgy történhetett meg, ha a Dardanellákat és a Boszporust is korlátlan birtokába ejti. Ezenkívül, amint tudjuk, Oroszországnak melegvizű, a világforgalomba belekapcsolódó tengerek utáni vágya és az Angliával ebben a tekintetben kötött egyezsége kétségtelenné tették, hogy Oroszország is utat kíván majd törni a Földközi-tenger felé. Vagyis az entente hatalmasságainak egy cél felé való együttes törekvése azt is eredményezhette, hogy a központi hatalmak köré vont gyűrű délkeleten is hamarosan teljessé válik. De a tengerszorosok elfoglalása révén Franciaország még azt is remélte, hogy emberekben való máris nagy veszteségeit az Oroszországból átszállított csapatokkal pótolni lesz képes. Áhítoztak a nyugati hatalmak Oroszország gabonájának feleslegére is. Viszont az ipari cikkekben szűkölködő és iparban gyenge Oroszország hadianyagának nagy részét nyugatról várta. Mindezeket a kölcsönös szükségleteket tartósan pedig csak úgy biztosíthatták, ha a Dardanellákat és a Boszporust kizárólag a maguk számára foglalják le. Mi sem természetesebb, mint hogy a központi hatalmak által biztatott Törökország ellenállása a helyzetet fokozatosan kiélesítette, aminek oka az lett, hogy október 21-én Törökország tökéletesen elzárta a tengerszorosokat. Még a formaszerű hadüzenet előtt, október 29-én, a Fekete-tengeren a török és az orosz flották összecsaptak. Az összecsapásra az szolgáltatott okot, hogy az orosz flotta aknákat akart lerakni a Boszporus bejárata előtt, hogy a gyakorlatra induló török flotta kifutását megakadályozza. A török hajók erre megkezdték a tüzelést és egy orosz aknahajót és egy torpedózúzót elsüllyesztettek. A harc folytatásaként a török hadihajók megjelentek az orosz partok előtt és sikerrel bombázták Szebasztopolt és Teodóziát. A hadba keveredést Oroszországgal az entente nyugati hatalmasságaival való háború is követte, minthogy az angolok november 3-án a Dardanellák bejárati erősségeit bombázták. Erre november 12-én a török császári kormány hadat üzent Angliának, Francia-és Oroszországnak. Mivel pedig Törökország már november havában az angolok protektorátusa alá helyezett Egyiptom ellen hadműveleteket kezdett, Anglia 1915 legelején Konstantinápoly megtámadását ígérte. És amikor ennek ellenére a török hadműveletek nem maradtak abba. 1915 február végén az egyesült angol-francia flották a Dardanellák erősségeit ismét bombázták, de egyben a szoros út előtt fekvő szigeteken flottabázisokat létesítettek. Ezt követőleg az entente-erők március 7-én kísérletet tettek csapatok partraszállításával, március 9., 15., 18. és 28-án bombázták a Dardanellák bejáratát, és miután április 3-án partraszállásuk ismét kudarcot vallott, végre április 25-én a Gallipoli-