A világháború amilyennek én láttam, 3. kötet
VÁLTAKOZÓ HEVESSÉGŰ HARCOK. VAKONDOK HÁBORÚJA A FÖLD ALATT.
A hadosztályok helyzetjelentései kevés adatot tartalmaznak az ellenség állásairól, azok megerődítéséről, az ágyúik vagy mozsaraik tüzéről, a gyalogság magatartásáról, az árkász munkálatokról, robbantásokról, járőrtevékenységről stb. Mindezeket összegezve következtetni lehetne a szándékolt ellenséges vállalkozásokra és helyükre. Meghagytam tehát a hadosztályoknak, hogy jövőben 14 naponként jelentsenek erről és kiadtam nekik a megérkezett új térképeket és az ellenséges állásokat, ütegek csoportosítását feltüntető vázlatokat. Utasítottam hadosztályaimat, hogy passzív feladatunk dacára kezdjenek alszakaszaikba kisebb vállalatokat és ne tűrjék, hogy az ellenség tetszése szerint cselekedjék velünk szemben. Ellensúlyozzuk földalatti és földfölötti munkáit, tárnáit ellenaknákkal állítsuk meg és ne engedjük állásaink közelébe. Fürkésszünk ki mindent, készítsük alaposan elő vállalatainkat és hajtsuk egyszerűen, meglepetésszerűleg végre, a közelharc eszközeit, különösen lángvetőinket, aknavetőinket, géppuskáinkat és gyalogsági ágyúinkat kihasználva. Mindent alaposan megtervezve és a legkisebb részletekben megbeszélve egyszerű módon egy jelre végrehajtani. (Op. 81/7. sz.) III. 21-én Conrad Boroeviccel a Dél-Tirolból megindítandó támadásnak tervét csakis személyes tájékoztatására közölte és így mi nem szereztünk tudomást róla. Könnyebb áttekintés végett és a fokozatosan bekövetkezett események megérthetésére akták szerint röviden össze akarom foglalni a hadseregfőparancsnokságnak támadási tervét és az ebből kifolyó előkészítő intézkedéseket. A központi hatalmak hadműveletei 1915. év végén, illetve 1916. év kezdetén következőképen zárultak le: Az osztrák-magyar 5. hadsereg 1915 december 1-ig az olaszok támadását a 4. Isonzo-csatában visszaverte. A német 11. és az osztrák-magyar 3. hadsereg Makedóniát, () és Új-Szerbiát 1915 december havában megszállotta, miért is az angol-francia expedíciós hadsereg a Dardanelláknál hadműveleteit beszüntette és a Gallipoli-félszigetet 1916 január 8-ig kiürítette; az osztrák-magyar 7. hadsereg az oroszok támadását a Strypa-nál és Toporoutz Allarancze-nál az újesztendei csatában 1916 január 19-én véglegesen visszaverte; az osztrák-magyar 3. hadsereg Montenegrót 1916 január 25-én, XIX. hadtest Észak-Albániát 1916 február 27-én megszállotta. Hadseregfőparancsnokságunk 1916. év tavaszán, a sikeres hadműveletek után a felszabadult erőknek mikénti alkalmazását fontolóra vette. Keleten a támadó hadműveletnek esetleges folytatása az OroszBirodalom mélységének végnélkülisége miatt döntésre nem vihetett, az orosz haderőt végleg leküzdeni nem lehetett. A központi hatalmak arcvonala az 1915. évi nyári hadművelet befejeztekor a Keleti-tenger és a semleges román határ között máris ijesztő szélességet (kb. 1200 km)