A világháború 1914-1918, 9. kötet

I. AZ ÁLTALÁNOS POLITIKAI ÉS KATONAI HELYZET KIALAKULÁSA 1915 TAVASZÁN ELŐBBINEK BEFOLYÁSA A KATONAI ELHATÁROZÁSOKRA.

•14 Az általános politikai és katonai helyzet kialakulása 1915 tavaszán­­ kor burkolt fenyegetésekkel próbálta Romániát a lőszerszállítmányok átengedésére kényszeríteni, de kudarcot vallott. Ellenben Török­ország egy időre úgy-ahogy segített magán. A török császárhoz beosztott von der Goltz német tábornagy, a korszerű török hadsereg megszervezője, március végén személyesen sietett — útközben Szófiában és Bukarestben is tárgyalva — Fal­kenhayn és Conrad tábornokokhoz és mindent elkövetett, hogy a német és a. m. hadvezetőséget a Törökországgal való összeköttetést elzáró Szerbia ellen újabb támadó hadjárat megindítására rábírja. Ehhez Bulgária és két török hadtest közreműködését is ígérte. De nagyon alkalmatlan időpontban — éppen Przemysl eleste után — érkezett von der Goltz Teschen-be Conrad gytbk.-hoz. Falkenhayn altb. ellenben behatóan foglalkozott a tervvel. Megérlelődött benne a gondolat, hogy Szerbiát még a nyugaton tervezett döntő támadás előtt le kell küzdeni. Az elgondolt hadjárat­) túlhaladta volna az 1914. évi Szerbia ellen intézett hadjárat keretét. Most nem büntető­hadjáratról lett volna szó, hanem a Törökországba vezető közvetlen útvonal megbízható megnyitásáról, hogy a török haderőt hadianyag­gal lehessen ellátni. De ennél a tervnél sem a török hadseregekkel való erőgyarapodás volt a tulaj­donképeni cél, hanem annak megaka­dályozása, hogy az Antanthatalmak Konstantinápolyt elfoglalják, a központi hatalmakat délkelet felől is körülzárják és a közelkelet se­gélyforrásaitól elvágják. Azt is meg akarták akadályozni, hogy Görög­országot, Bulgáriát és Romániát csatlakozásra bírják és ezeknek had­erejével gyarapodva a Balkán felől támadják a központi hatalmakat. Szerbia segélyforrásainak megnyitása — így pl. az ország északkeleti részében levő rézbányák kiaknázása — természetesen szintén kívá­natos volt. Tervéhez Falkenhayn altb. mindenekelőtt Bulgária közreműkö­dését akarta megnyerni. A következő lépése pedig Conrad gyelik­ megnyerésének megkísérlése volt. Ezért március 21-én arra hivat­kozva, hogy Przemysl közeli eleste miatt az oroszok elleni támadás folytatása már céltalan, időszerűnek jelezte, ha a Kárpátokban és Bukovinában védelembe mennénk át és azt ajánlotta, hogy a német D­éli hadsereg német hadosztályait o. m. hadosztályokkal váltsák fel és azokat egyéb német erőkkel s a szerb határon álló o. m. erővel együtt, Szerbia ellen alkalmazzák. Conrad gyilik­ válasza azonban egyelőre elutasító volt. A Monarchia szempontjából ugyanis a hadműveletek újból való megkezdése a balkáni hadszíntéren abban az időben nem volt kívá­natos. A Kárpátokban dúló téli és télutói harcok alatt az o. m. bal­káni­ haderő (a Jenő fhg. szbk. parancsnoksága alatt álló 5. hadsereg) volt az a tartalék, amelyből az o. m. hfp. meríthetett, mert Szerbia részéről nem fenyegette támadás. Az 1914 végén győztes szerb had­sereg azóta sem tudta sikerét kihasználni, mert maga is annyira le­­ g) Bővebb ismertetését a „Világháború 1914—1918" XI. kötete fogja tartalmazni.

Next