A világháború 1914-1918, 9. kötet
I. AZ ÁLTALÁNOS POLITIKAI ÉS KATONAI HELYZET KIALAKULÁSA 1915 TAVASZÁN ELŐBBINEK BEFOLYÁSA A KATONAI ELHATÁROZÁSOKRA.
•14 Az általános politikai és katonai helyzet kialakulása 1915 tavaszán kor burkolt fenyegetésekkel próbálta Romániát a lőszerszállítmányok átengedésére kényszeríteni, de kudarcot vallott. Ellenben Törökország egy időre úgy-ahogy segített magán. A török császárhoz beosztott von der Goltz német tábornagy, a korszerű török hadsereg megszervezője, március végén személyesen sietett — útközben Szófiában és Bukarestben is tárgyalva — Falkenhayn és Conrad tábornokokhoz és mindent elkövetett, hogy a német és a. m. hadvezetőséget a Törökországgal való összeköttetést elzáró Szerbia ellen újabb támadó hadjárat megindítására rábírja. Ehhez Bulgária és két török hadtest közreműködését is ígérte. De nagyon alkalmatlan időpontban — éppen Przemysl eleste után — érkezett von der Goltz Teschen-be Conrad gytbk.-hoz. Falkenhayn altb. ellenben behatóan foglalkozott a tervvel. Megérlelődött benne a gondolat, hogy Szerbiát még a nyugaton tervezett döntő támadás előtt le kell küzdeni. Az elgondolt hadjárat) túlhaladta volna az 1914. évi Szerbia ellen intézett hadjárat keretét. Most nem büntetőhadjáratról lett volna szó, hanem a Törökországba vezető közvetlen útvonal megbízható megnyitásáról, hogy a török haderőt hadianyaggal lehessen ellátni. De ennél a tervnél sem a török hadseregekkel való erőgyarapodás volt a tulajdonképeni cél, hanem annak megakadályozása, hogy az Antanthatalmak Konstantinápolyt elfoglalják, a központi hatalmakat délkelet felől is körülzárják és a közelkelet segélyforrásaitól elvágják. Azt is meg akarták akadályozni, hogy Görögországot, Bulgáriát és Romániát csatlakozásra bírják és ezeknek haderejével gyarapodva a Balkán felől támadják a központi hatalmakat. Szerbia segélyforrásainak megnyitása — így pl. az ország északkeleti részében levő rézbányák kiaknázása — természetesen szintén kívánatos volt. Tervéhez Falkenhayn altb. mindenekelőtt Bulgária közreműködését akarta megnyerni. A következő lépése pedig Conrad gyelik megnyerésének megkísérlése volt. Ezért március 21-én arra hivatkozva, hogy Przemysl közeli eleste miatt az oroszok elleni támadás folytatása már céltalan, időszerűnek jelezte, ha a Kárpátokban és Bukovinában védelembe mennénk át és azt ajánlotta, hogy a német Déli hadsereg német hadosztályait o. m. hadosztályokkal váltsák fel és azokat egyéb német erőkkel s a szerb határon álló o. m. erővel együtt, Szerbia ellen alkalmazzák. Conrad gyilik válasza azonban egyelőre elutasító volt. A Monarchia szempontjából ugyanis a hadműveletek újból való megkezdése a balkáni hadszíntéren abban az időben nem volt kívánatos. A Kárpátokban dúló téli és télutói harcok alatt az o. m. balkáni haderő (a Jenő fhg. szbk. parancsnoksága alatt álló 5. hadsereg) volt az a tartalék, amelyből az o. m. hfp. meríthetett, mert Szerbia részéről nem fenyegette támadás. Az 1914 végén győztes szerb hadsereg azóta sem tudta sikerét kihasználni, mert maga is annyira le g) Bővebb ismertetését a „Világháború 1914—1918" XI. kötete fogja tartalmazni.