A világháború 1914-1918, 9. kötet

I. AZ ÁLTALÁNOS POLITIKAI ÉS KATONAI HELYZET KIALAKULÁSA 1915 TAVASZÁN ELŐBBINEK BEFOLYÁSA A KATONAI ELHATÁROZÁSOKRA.

A központi hatalmak megoldandó problémái: 13 kor elmaradt, illetve a határidő hallgatólag kitolódott, mert alapfel­tétele nem következett be. Nem sikerült ugyanis a franciákat az első iramban legázolni, sőt visszaesés következett be. (Marne-i csata). Minthogy pedig a fölény megszerzése a következő időben, a „tenger­hez való versenyfutás" alatt sem sikerült és ezalatt az idő alatt a n. legfelsőbb hadvezetőség a még rendelkezésre állt tartalékait is elhasz­nálta, alkalmas lett volna az időpont a súlypont áthelyezésére. A né­met nagyvezérkarnak a háborúban második főnöke, a német had­műveletek legfőbb intézője, Falkenhayn altb. azonban nyugaton to­vább erőszakolta a támadást (Ypern-i harcok), de eredményt nem ért el. Közben maga is belátta a keleti hadszíntéren lévő vezetők igazát és elhatározta nagyobb erőknek a keleti hadszíntérre való át­szállítását. Az elhatározást azonban nem követte tett, mert a terve­zettnél jóval kisebb erőt küldött oda és ezt is apránként s már túl­későn ahhoz, hogy a december, közepén a szövetséges haderők javára forduló mérleget (Lodz­i, Limanowa—Lapanów-i csaták) jobbra bil­lenthette volna. 1915 január-február havában azután abból kifolyó­lag, hogy a német császár — Falkenhayn abtb. szándéka ellenére, — a négy újonnan felállított hadtestnek a keleti hadszíntéren való beve­tése mellett döntött, a súlypont tényleg a keleti végekre terelődött. Ámde Falkenhayn ak­b. március második felében mégis nagyszabású áttörési tervekkel foglalkozott a nyugati hadszíntéren. Végrehajtá­sukra azonban nem került sor, mert áprilisban a katonai és poli­tikai helyzet más elhatározásokat tett szükségessé és mert a szám­vetésekben oly nagy erők szerepeltek, amilyenek nem álltak rendelkezésre. 1915 április havában a francia hadszintéren 1-1 német hád állt tartalékban, míg ugyanakkor az orosz hadszintéren válsá­gosra fordult a helyzet. A szövetséges Törökország megsegítése, azaz hadianyaggal való ellátása szintén régóta vajúdó kérdés volt, amelyet 1914 november eleje óta, amikor ugyanis Törökország a központi hatalmakhoz csat­lakozott, jóformán egy lépéssel sem sikerült előbbrevinni. A Szerbián átvezető közvetlen szállítási út megnyitása a Monarchia 1914. évi balkáni hadjáratának kudarca miatt meghiúsult. Románia pedig min­den úton-módon hátráltatta és akadályozta a területén át megkísé­relt szállításokat. Még rosszabbodott a helyzet, amikor az Antant Anglia kezdeményezésére 1915 február vége felé megtámadta Török­országot. A Dardanellák elfoglalásával akart Konstantinápoly felé utat nyitni és összeköttetést teremteni a Fekete tengeren át Orosz­országgal. Az eredménytelen flotta­támadást március közepén egy angol seregnek a Gallipoli félszigeten történt partraszállása követte, Odesszá­ban pedig ugyanekkor egy orosz sereg várt a behajózásra. Nagyon kétséges volt ezek után, hogy a török haderő képes lesz-e az angolok előnyomulását feltartóztatni. Törökországban oly nagy volt a hadianyag- és lőszerhiány, hogy a német utánpótlás elmaradásával záros határidőn túl már nem folytathatta a harcot. Németország­ok-

Next