A világháború 1914-1918, 10. kötet
V. A TÖRÖK HADSZÍNTEREK ESEMÉNYEI.
aljból és 1 gp. századból álló gyalogezredből, továbbá 16 könnyű tábori és 8 hegyi ágyúból, valamint 11 lovas és műszaki századból állt. Mint közvetlen tüzérség, hadtestenként 3 könnyű tarackos üteg (12 löveg) állt rendelkezésre. Ezeken felül a török haderő még 17 hadsereg közvetlen közepes és nehéz üteggel (összesen 64 löveggel) rendelkezett. Valamennyi csapat bátor, fegyelmezett, kitartó katonákból állott, akik azonban a védelemben jobban állták meg helyüket, mint a támadásban. Ennek oka javarészt onnan eredt, hogy kiképzésük keretében csak rövid távolságokra történő előretörésekre, illetve a tevőleges védelem keretébe vágó ellentámadásokra képezték ki l őket. A török haditerv Konstantinápoly védelmére helyezte a súlyt. Ez volt a birodalom központja, amely ellen Trácia felől a bolgárok, az Aegei tenger felől az angol-francia hajóhad és partra tett antant csapatok, a Fekete tenger felől pedig az oroszok támadhattak. Meg kellett védeni továbbá a kaukázusi határt az oroszokkalszemben, valamint Szíriát és Palesztinát az angolok Egyptom felől várható földi és tengeri támadásaival szemben. Végül a Perzsa öböl partvidékén is számolni kellett angol partraszállással. Mindezekhez mérten Enver pasa három nagy csoportban vonultatta fel a török haderőt. a Konstantinápoly védelmére szánta a legjobban felszerelt és kiképzett hadtestek 17 hadosztályát. Ezekből alakította meg az I. és II. hadsereget, amelyek közül az előbbit Simonvon Sanders német stbk., illetve török trigy. vezetése alatt Tráciában, az utóbbit Dzsemal pasa alatt a Gallipoli félszigeten és a tengerszorosok ázsiai partjain vonultatta fel. b) A kaukázusi hadszíntéren Erzerum környékén Hasszan Izzet pasasága alatt a III. hadsereget gyülekeztette. Ez a hds. 202 hadtestbe vont 8 gyalog és 2 lovas hadosztályból állott és az orosz területekre történő betörés céljából alakult meg. c) Szíriában és Palesztinában, a tengerpart védelmére Zekki pasasága alatt a IV. hds. vonult fel, mely 2 hadtestbe vont 7 hadosztályból állott. d) Arábiában, a megbízhatatlan lakosság fékentartására, valamint Irakban és a kisázsiai tengerpartok mentén csak kisebb erők maradtak. 1914 szeptember derekán, a Lemberg-i és a Marne-i csatavesztések következtében súlyosodott helyzetben, a német légi hadvezetőség Törökország nyílt hadbalépését sürgette. Előnyös befolyást gyakorolt volna ez a központi hatalmak általános helyzetére és annál inkább látszott lehetségesnek, mert a török haderő felszerelése és felfegyverzése, valamint a Dardanellák és a Boszporusz elzárása időközben már lényegesen előbbre haladt. A Gallipoli félszigeten ekkor már három haderejű török holt állott. 55