Kuncze C. F.: Gyakorlati orvostan. Különös tekintettel a kórboncztanra és szövettanra II. kötet - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 37. (Budapest, 1880)
A bőrnek betegségei - 8. A külbőr gutája, vérömlenyek a külbőrben
702 A bőrnek betegségei, táplálkozási zavarok által, és hagymáz, gyermekágyasok láza, heveny kütegek súlyos alakjai vagy süly következményeként az edényfalak könnyű szakadékonysága állhat be, úgy hogy a bőrben kisebb nagyobb vérömlenyek könnyen jöhetnek létre. Ez esetekben tüneti jelentőségük van a bőr vérömlenyeinek és ezekről már a Werthofféle betegségnél, sülynél, hagymáznál stb. szólottunk. Az általános okokból keletkezett vérömlenyek sajátságos alakjaként a peliosis rheumatica s. purpura rheumatica külön felemlítést érdemel. A peliosis rheumatica (csúzos tarjag) először Schönlein által lett mint külön kóralak leírva és Hebra is mint ilyet írja le, azért mégis kétes vájjon szabad e ilyennek felfogni. Miután néhány napon át a térd- vagy lábtő-ízületekben csúzos fájdalmak voltak jelen könnyebb lázas tünetek kíséretében vagy azok nélkül, hirtelen kerek, lencsenagyságú, egészen lapos, szederjes vörös foltok keletkeznek az illető ízületeken, melyek újnyomásra el nem halványulnak és már néhány napra mutatni kezdik a bőrzúzódásnak színárnyalatait. Néha néhány nap múlva újabb foltok mutatkoznak, azonban 8—14 nap múlva rendesen el szokott múlni ezen helybeli bántalmazás és a bőrnek meg van ismét rendes színezete. Kivált erőteljes fiatal emberek a 20. és 80. évek között szoktak ezen csúfos tarlagban megbetegedni, Fuchs szerint nem ritkán olyanok is, kik már hosszabb idő óta szenvednek idült csúzban. Nemrég egy 48 éves erőteljes férfinál láttam fris, mérsékelt ízületcsúzzal. E bántalom többnyire gyógyulásba megy át, egyes esetekben halálos. Anélkül, hogy itt a betegség lényegéről valami véglegest tudnék felhozni, mégis úgy látszik, hogy a peliosis felemlített tulajdonságainak megfontolásánál alig kétes, hogy itt embolikus bántalommal van dolgunk és Schönlein maga külön felemlíti, hogy nála a szívbe történt metastasisok nem ritkán fordultak elő. Azt gyanítjuk, hogy a peliosis vérömlenyei többnyire a szívből származó tömeszeknek a hajszáledényekbe történt beömlesztésének következményei, a peliosis tehát az, mit ma endocarditikus metastasisnak nevezünk. A gyógykezelés csendes hanyattfekvésből áll, eczetes vagy hidegvizes borogatásokból, illóolajok (linm. volatile stb.) bedörzsöléséből.