Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről 3. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 57. (Budapest, 1889)

Első előadás. Megnyitó

felbomlik? Erre azon rövid választ lehet adni, hogy manapság az orvostanban, a­mióta a mindig mélyebben hatoló vizsgálatok a tények számát nagyon megszaporították, s e mellett munkaerőnk és áthasoní­­tási képességünk nem növekedik hasonló arányban, senki sem tarthat már komolyan igényt arra, hogy minden tárgygyal megbirkózhassék s mindent maga kutasson ki. A specialisálás szükséges és elkerülhetlen. El kell fogadni, mivel kikerülni nem lehet. Csupán megfelelő organisatiót kell neki adni, elkerülvén a határok nélkül való szétforgácsolást s a speciális szakoktól való terméketlen elzárkózást, mely esetben valóban sajnálatra méltó következmények volnának várhatók. Mondhatom, bizonyos értelemben megvan ezen organisatio a mi karunk tantestüle­tében, mert ez tagjaitól — kikből a tanárok is kerülnek — megköve­teli az egyetemes orvostan ismeretét. Különben a neuropathológia terén nem forog fenn azon veszély, mely a nagyon korlátolt specializálásból eredne, mert mint könnyen belátható , ez a legtágabb körű tér, mely az itt működőktől az általá­nos ismeretek egész gazdagságát követeli. Tehát nagyon helyén volt, hogy az idegkórtan, mely jövőben a vele foglalkozók egész erejét absorbeálni fogja, a többi speciális szakmák mellett különös helyet igényelt, melyeket a körülmények kényszere már előbb kiragadott az általános orvostan kebeléből s önállókká tett. Egy másik megjegyzés, melynek érvényt kell szerezni, hogy az utóbbi harmincz év tudományos fejlődésében — melynek folytán az idegkórtan határai nagyon tágultak és specializálása lett szükségessé — Francziaország mint úttörő haladt elől ismételten. Folytassa tovább e munkát és saját területén más államok által ne engedje magát felülmúlni. Ezen czél elérése és állandó positio biztosítása szempontjából szükséges volt, a munkaerők egy részének kezébe adni minden eszközt, hogy magukat a tudományos mozgalom magaslatán fenntarthassák és ez csak úgy történhetett meg, hogy az idegbetegségek tanítása számára tanszék állíttatott fel. Mert csak az ilyen, rendes tanár által elfoglalt tanszék képes a vele járó jogok és kötelességek folytán a tanítás szükségleteinek és a tudományos haladás követelményeinek érdemlegesen megfelelni. IV. Szükségtelen ezen új intézet jogosultságát hosszasabban taglalni s érvekkel bizonyítgatni. Ezen megnyitó előadásomat inkább arra kívá.

Next