Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
III. Therapia generalis - 2. Pharmakologia. Toxikologia. Pharmakokatagraphologia. Collectiones formularum medicarum. - Pharmacia
dem Lande. Ein Handbuch der populären Heilkunde und Dietätik, zur richtigen Erkenntniss der Krankheiten und deren einfacher Cur, nebst Angabe der unentbehrlichsten Arzneimittel und deren Gebrauch. Pest, 1855. — H. Aull. 1859. Sigmund (ilanori) Károly Lajos. Vényminták . . . tanár bécsi egyetemi kórodájából. A kórodán leggyakrabban rendelt, az előadásokon különösen jelzett vényminták, s a venericus és bujakóri betegek ápolása és kezeléénél követett rendszabályok gyűjteménye. A III. átdolgozott, bővített és javított kiadás után magyarra ford. Kövér Gábor. Pest, 1871. Simon Imre. Magyar gyógyszerészek évkönyve 1862. Temesvár, 1862. Simonides Antal. Gyógyszeres értekezés a tiszta kénsavas keseragról. (Sulfus magnesiae purus) és a lángról (Alcohol). Pest, 1834. Sinay Dániel. Gyógyszeres értekezés az arany szikonyzöldletről (chloridium auri et natrii) és a ketted kénlsavas hamagról (Bisulfas káli). Pest, 1834. Sipőcz Ferencz. A gyantársavról (acidum succinum) és a kénsavas vasacsról (sulfas ferrosi). Pest, 1830. Soltész József: Gyógyszeres értekezés a jalapadékról (Jalapina) és a harang vasang kékletről (Cyanuretum Kaliiferratum). Pest, 1833. Soltész Miksa. Memoranda der allgemeinen Botanik und die Medizinalpflanzen der österreichischen Pharmacopöe für Mediciner und Pharmaeeuten. Wien, 1854. Somp János. Dissertatio inaug. phys.med. Sanguisuga. Budae, 1834. Soós (Bádoky) Károly. A higany előzöldletről (Protochloridum Hidrargyri) és a fojtósavról (Acidum nitificum). Pest, 1829. Sperlágh Gyula András. Dissertatio inaug. med. sistens descriptionem oleorum synopticam. Pestini, 1823. Stauretzky László: Gyógyszeres értekezés a borsadékról (Piperina) és a borkősavas dárdacsos hamagról (Tartarus emeticus). Pest, 1835. Steinensis Kristóf. Oleum juniperi, qua ratione omnibus fere humani corporis aegritudinibus medeatur. Cracoviae, 1545. Stetter József: Orvosi vénytan. Irta latinul.........Magyarító és bővítő Hamari Dániel. Pest, 1852. — II. kiadás 1862. Stockinger Mihály Gottfried. Dissertatio inaug. med. de medicamentorum purgantium natura et usu. Erfordiae, 1728. Stollmann Károly. A szárudékról (Stychina) és a felkénsavas hamagról (Supersulfas kali). Pest, 1830. Storck Antal báró. Pharmacopoea austriaco-provincialis. Posonii, 1779. Svirbély József: Gyógyszeres értekezések a kéklő gyulatsavról (acidum hydrocyanicum) és az ibolyagyulatsavas szikagról (hydriodas natri). Pest, 1833. Szabó (negyedi) Alajos. Orvostudori értekezés. Mentő szerek rögtöni életveszélyben. Pest, 1842. Szabó Dávid A mádi bor természet- és orvostudományi tekintetben. Orvostudori értekezés. Pest, 1838. Szarka János Nép. Gyógyszeres értekezés a jegesített fojtósavas ezüstagról (nitras argenti chrystallisatus) és Moscat fekete higacsról (mercurius moscati). Pest, 1835. Szathmári (paksi) Pál. Dissertatio de simplicium remediorum prae operose concinnatis praestantia, Franequerae, 1757. — Editio altera. Claudiopoli 1760. Szennert Kér. János. Elemi vegytan kezdő orvosok és gyógyszerészek használatára segédkézi könyvül. Buda, 1847. Szenthe Károly. Gyógyszeres értekezések a tömény eczetsavról (acidum aceticum concentratum) és a harany vasany kékletről (cyanuretum kaliferratum). Pest, 1837. Szent-Mihályi Mihály. Házi orvosságok, mellyek különös munkával egybe szedetvén, három részre osztattak. Ezekhez némely közjóknak és a rozs virág hasznainak feljegyzése is adatott. Vácz, 1791. Szentpétery János: Az anyarozsról. (Orvostudori értekezés). [Secale cornutum. Dissertatio inaug.] Pest, 1841. Szép József. Vegytani értekezések a kénvasacsról (sulfuretum ferrosum) és az ötkéneshamélegről (pentasulfuretum kali). Buda, 1844. Szeremley Mihály. Vényminta-Tár a magyar gyógyszerkönyvhöz. Pharmacologiai alapon összeállította.... Budapest, 1876(75.)