Szél Tivadar Dr.: Egészségügyi statisztika - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 124. (Budapest, 1930)
I. Elméleti rész - 4. §. A módszer mathematikai része
nemzetközi összehasonlítására vonatkozik. A tömegjelenségek foglalkozás, családi állapot, vallás és anyanyelv szerint való alakulása hasonlókép oszlopocskákkal szemléltethető helyesen, minthogy ezen ismérvek szerint való feldogozások sem vezetnek ordinábilis sorokra. Az oszlopocskák részekre oszlásával s e részeknek különböző módon történő színezésével vagy eltérő módon történő másnemű megjelölésével (bevonatkázásával, sraffozásával) aztán a vizsgált jelenség gyakoriságánál egyúttal valamely más szempont szerint való megoszlása is feltüntethető. Erre példa a XV. grafikon (1. a 28. §-ban), mely különböző magas oszlopocskákkal szemlélteti a bejelentésre kötelezett heveny fertőző betegségek morbiditási és mortalitási viszonyainak 1921—28-ig való országos alakulását. Az egyes oszlopocskák aztán a különböző járványos betegségféleségek gyakoriságának megfelelő különböző kisebb részekre vannak osztva. Valamely jelenség megoszlása legjobban körnek a megoszlási %-okkal arányos körcikkekre való osztásával szemléltethető. A körnek a területe rendszerint a megoszlás tekintetében vizsgált tömeg abszolút számával arányos. A rajzolásnál a kör sugarát kell kiszámítani olyképpen, hogy az r2~ képlet az abszolút számmal létetik egyenlővé. Ilyen kördiagram az ide csatolt VI. grafikon, mely az öngyilkosok megoszlását tünteti fel az öngyilkosságok módja szerint. Az egyes körcikkekhez a megoszlást megadó százalékok is hozzá vannak írva. Ez a kördiagrammoknál igen előnyös, minthogy ezeknél ez nem olvasható úgy le, mint a koordináta rendszerben a statisztikai görbék pontjainak értékei, vagy a statisztikai térképeken a jelenségnek a jelmagyarázatban megadott fokozatai. Példa a kördiagrammra a XXIV. grafikon is (1. a 47. §-ban), mely a halálozásoknak haláloki főcsoportok szerint való megoszlását tünteti fel. Háromszögekkel indexek alakulását lehet jól feltüntetni, olyképpen, hogy egyenlő magas egyenlőszárú háromszögek ábrázolják az eredeti százas alapot és ennél a sötétebb, kisebb egyenlőszárú háromszögek a vizsgált jelenségnek megfelelő ettől eltérő indexet. Ha ez az index 100-nál nagyobb, akkor csak az alapul választott, 100-as indexnek megfelelő háromszögen kívül fekvő területrészt kell sötétre színezni. Egymásba rajzolt háromszögekkel 2 L. Szél T.: A születések alakulása Budapesten és az európai nagyvárosokban (Bpest 1929) című munkában közölt háromszögekkel történt indexábrázolásokat.