Magyary-Kossa Gyula Dr.: Magyar orvosi emlékek IV. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 168. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 95 249. 1733. Járványok. — a) Határvédelmi vesztegzárintézkedések a török részek és Lika-Erbava felől fenyegető pestis ellen. (Linzb. II. 38.) — b) Skorbut járvány a budai várban állomásozó katonák közt. Parancsnokuk, a betegek elkülönítésére, erőszakkal elfoglal egy házat, melynek átadását a polgári hatóság ismételve megtagadta. (U. o. 43.) — c) A helytartótanács a Kunow nevű nyitramegyei községben és környékén pusztító járványos marhabetegségre való tekintettel elrendeli, hogy az elhullott marhákat bőrükkel együtt jó mélyen elássák, saját céljaikra fel ne használják s az erre vonatkozó régebbi utasításoknak lelkiismeretesen eleget tegyenek. (U. o. 40.) 250. 1734. Bábák. — Ez év szeptemberében Szeged városának tanácsa elhatározza, hogy «tanult» bábát hozat, kinek mint egyúttal «esküdt» bábának évi 50 frt fizetése lesz. 1747-ben már 17 tanult bába működött Szegeden. 1784- ben már három «város bábája», évi 100 frt javadalmazással, működött a városban, a szegénysorsú szülőknél ingyen segédlet kötelezettségével. (Reizner: III. 208.) 251. 1734. Köpölyözés. — A köpölyözés gyakorlata a nagyszombati sebészeknek (a fürdősök előnyére) megtagadtatok. Gaisler János ottani fürdősnek erre vonatkozó, a királyhoz intézett kérvényét és a 17. században történt határozatokat ugyanebben az ügyben. Linzb. II. 44. 252. 1734. Kézirat. — Neuhold János Jakab kiadatlan munkája : «Medicus Hungaricus, seu tractatus medicus, de morbis Hungarorum patriis.» (Említve: Commercium litterarium, 1734., 2. és Weszpr. I. 122.) A Commere, litter, említett helyén azt is megemlíti Neuhold, hogy a fluor albus endemikus betegség Magyarországon. Más tekintetben is érdekes kötet, így a 222. lapon olvassuk, hogy Raimann Ádám mennyire nem bízott a szokásos gyógyszerekben; a 196. lapon Kramer (!) azt mondja, hogy nálunk (különösen a Csallóközben) akadnak olyan vénasszonyok, kik ha megharagszanak valakire, megbűvölik őket s ekkor tojásokat hánynak és székelnek; ugyancsak Kramer írja (1735, 43.), hogy a váci bornak állítólag kalkulust oldó hatása van stb. Neuhold életrajzát és munkáinak jegyzékét lásd Weszpr. I. 119—123. Sokat író, szorgalmas ember volt. Egyik érdekes munkájának («Fundamentomos oktatás, miképpen kellessék a gyermekekkel és más felnevelkedett személyekkel a himlő és kanyaró előtt, benne és utánna bánni») előszavában azt mondja, hogy «mivel az én tudományomat immár tizennégy és több esztendőktől fogva űzvén, 1600-nál több illyetén patziensek voltának kezem alatt, kiknél mindeneket jól observáltam s következendőképpen diáriumomba avagy napszámos könyvembe szorgalmatossan följegyzettem, stb. (Ezt a könyvet a debreceni magisztrátus újra ki akarta nyomatni, de az ottani orvosok ellene szóltak . 1. Weszpr. I. 121.) Törvényszéki orvostani szempontból érdekes Neuholdnak következő kiadatlan munkája : «Introductio ad iurisprudentiam medicam, az az : Az orvosló törvényes . . . tudományra való rövid vezetés, a mellyben megmutattatik, miképpen az ujj medicusok ... az halálos sebekről . . . való ítéletben magokat okossan visellyék» stb. (Weszpr. u. o. 123.) 253. 1734. Marhavész kezdődik Szepes, Sáros, Abaúj és Borsod megyében. Ezért is a helytartótanács elrendeli az ilyenkor szokásos óvóintézkedéseket, elsősorban a marhavásárok tartása tekintetében. (Linzb. II. 52.) A következő évben részletes értesítés adására szólítják fel a hatóságokat arra nézve, hogy hol uralkodnak állatjárványok, milyenek a tünetek, mely gyógyszerek bizonyultak hatásosnak stb.? ( U. o. 54.) 1736-ban elrendeli a helytartótanács, hogy a határokon át (főleg Ausztria és Morvaország felé a hadsereg után) csak akkor eresszék át a magyar marhát, ha az teljesen egészséges, semmi gyanús tünetet nem mutat. (Már előbb is szokásban volt, hogy a határon nyolcnapi vesztegzár alá vetették az állatszállítmányokat, de ebből sok káruk volt a szállítóknak. U. o. 61. 254. 1734. Csapó József (tagyosi), Debrecen városának fizikusa (1734— 1799 ). Született Győrben ; egyetemi tanulmányait Németországban, Svájcban végezte és Franciaországban is járt ; az orvosi oklevelet Bázelben szerezte meg De febre Llungarica című doktori értekezésével. Már orvoskorában is sokat botanizált nemcsak Debrecen környékén, hanem méginkább Dunántúl. Legismertebb munkája (az Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775) is nő