Magyary-Kossa Gyula Dr.: Magyar orvosi emlékek IV. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 168. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

Magyar orvostörténeti adattár 95 249. 1733. Járványok. — a) Határvédelmi vesztegzárintézkedések a török részek és Lika-Krbava felől fenyegető pestis ellen. (Linzb. II. 38.) — b) Skorbut járvány a budai várban állomásozó katonák közt. Parancsnokuk, a betegek elkülönítésére, erőszakkal elfoglal egy házat, melvnek átadását a polgári hatóság ismételve megtagadta. (U. o. 43.) — c) A helytartótanács a Kunow nevű nyitramegyei községben és környékén pusztító járványos marha­­betegségre való tekintettel elrendeli, hogy az elhullott marhákat bőrükkel együtt jó mélyen elássák, saját céljaikra fel ne használják s az erre vonatkozó régebbi utasításoknak lelkiismeretesen eleget tegyenek. (U. o. 40.) 250. 1734. Bábák. — Ez év szeptemberében Szeged városának tanácsa elhatározza, hogy «tanult» bábát hozat, kinek mint egyúttal «esküdt» bábának évi 50 frt fizetése lesz. 1747-ben már 17 tanult bába működött Szegeden. 1784- ben már három «város bábája», évi 100 frt javadalmazással, működött a város­ban, a szegénysorsú szülőknél ingyen segédlet kötelezettségével. (Reizner: III. 208.) 251. 1734. Köpölyözés. — A köpölyözés gyakorlata a nagyszombati sebé­szeknek (a fürdősök előnyére) megtagadtatok. Gaisler János ottani fürdősnek erre vonatkozó, a királyhoz intézett kérvényét és a 17. században történt határozatokat ugyanebben az ügyben 1. Linzb. II. 44. 252. 1734. Kézirat. — Neuhold János Jakab kiadatlan munkája : «Medicus Hungaricus, seu tractatus medicus, de morbis Hungarorum patriis.» (Említve: Commercium litterarium, 1734., 2. és Weszpr. I. 122.) A Commere, litter, említett helyén azt is megemlíti Neuhold, hogy a fluor albus endemikus betegség Magyarországon. Más tekintetben is érdekes kötet; így a 222. lapon olvassuk, hogy Raimann Ádám mennyire nem bízott a szokásos gyógyszerekben; a 196. lapon Kramer (!) azt mondja, hogy nálunk (különösen a Csallóközben) akadnak olyan vénasszonyok, kik ha megharagszanak valakire, megbűvölik őket s ekkor tojásokat hánynak és székelnek; ugyancsak Kramer írja (1735, 43.), hogy a váci bornak állítólag kalkulust-oldó hatása van stb. Neuhold életrajzát és munkáinak jegyzékét lásd Weszpr. I. 119—123. Sokat író, szorgalmas ember volt. Egyik érdekes munkájának («Fundamentomos oktatás, miképpen kellessék a gyermekekkel és más felnevelkedett személyekkel a himlő és kanyaró előtt, benne és utánna bánni») előszavában azt mondja, hogy «mivel az én tudományomat immár tizennégy és több esztendőktől fogva űzvén, 1600-nál több illyetén patziensek voltának kezem alatt, kiknél minde­neket jól observáltam s következendőképpen diáriumomba avagy napszámos könyvembe szorgalmatossan följegyzettem» stb. (Ezt a könyvet a debreceni magisztrátus újra ki akarta nyomatni, de az ottani orvosok ellene szóltak ; 1. Weszpr. I. 121.) Törvényszéki orvostani szempontból érdekes Neuholdnak következő kiadatlan munkája : «Introductio ad iurisprudentiam medicam, az az : Az orvosló törvényes . . . tudományra való rövid vezetés, a mellyben megmutat­­tatik, miképpen az ujj medicusok ... az halálos sebekről . . . való ítéletben magokat okossan visellyék» stb. (Weszpr. u. o. 123.) 253. 1734. Marhavész kezdődik Szepes, Sáros, Abaúj és Borsod megyében. Ezértis a helytartótanács elrendeli az ilyenkor szokásos óvóintézkedéseket, első­sorban a marhavásárok tartása tekintetében. (Linzb. II. 52.) A következő évben részletes értesítés adására szólítják fel a hatóságokat arranézve, hogy hol ural­kodnak állatjárványok, milyenek a tünetek, mely gyógyszerek bizonyultak hatásosnak stb.? ( U. o. 54.) 1736-ban elrendeli a helytartótanács, hogy a határo­kon át (főleg Ausztria és Morvaország felé a hadsereg után) csak akkor eresszék át a magyar marhát, ha az teljesen egészséges, semmi gyanús tünetet nem mutat. (Már előbb is szokásban volt, hogy a határon nyolcnapi vesztegzár alá vetették az állatszállítmányokat, de ebből sok káruk volt a szállítóknak. U. o. 61.) 254. 1734. Csapó József (tagyosi), Debrecen városának fizikusa (1734— 1799 ). Született Győrben ; egyetemi tanulmányait Németországban, Svájcban végezte és Franciaországban is járt ; az orvosi oklevelet Bázelben szerezte meg De febre Llungarica című doktori értekezésével. Már orvoskorában is sokat botanizált nemcsak Debrecen környékén, hanem méginkább Dunántúl. Leg­ismertebb munkája (az Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775) is nö­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék