Pazár Zoltán: Az ittasság és az iszákosság vizsgálata valamint ennek jelentősége az igazságszolgáltatásban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 183. (Budapest, 1942)
XXIV. Az ittasság színlelésének leleplezése
kezet hiányossága éppen a legfontosabb mozzanatokra korlátozódik, mégis ezeket az eshetőségeket kivételeseknek tekintjük. A véralkoholvizsgálatból vonható következtetések, az esetre vonatkozó nyomozati adatok ilyen esetben is lehetővé teszik a színlelés leleplezését. Az atypusos ittasság esetén pedig az erre jellemző egyéb tünetek igazítanak útba. A teljes emlékezethiányt vagy hézagos emlékezést azért is óvatossággal kell fogadnunk, mert a bűntettesek társaik vagy a védelem által kioktatva ismerik ennek súlyát az ittassági és elmevizsgálatoknál. Ezért is olyan fontos az, hogy a vizsgálat lehetőleg minél előbb történjék, mielőtt idegen befolyások érvényesülnének. Színlelés gyanúja esetén ismételten tegyünk fel kérdéseket ugyanarra a kérdéses mozzanatra vonatkozólag különböző formában, keresztkérdés alakjában, megfigyelveés feljegyezve az ellenmondásokat, eltéréseket. Viszont gondolnunk kell arra is, hogy a gyanúsított emlékezete hézagait a hozzáintézett kérdések, a tanúk és tettestársai vallomásai alapján egészítheti ki és olyat állíthat, amire valójában nem emlékszik. Néha az alkohol hatása következtében olyan, magára kedvezőtlen körülményt is elmondhat a vizsgált egyén, amelyet józan állapotában nem mondana el, sőt letagadna. A hatósági orvos ennek írásbeli lerögzítésével hasznos szolgálatot tehet az igazságszolgáltatásnak (1. 101. oldalon). A színlelésre gyanús egyén viselkedését lehetőleg úgy figyeljük meg, hogy ezt ne vegye észre. Néha a beugratás is elősegíti a leleplezést. Ennek megvilágítására a következő esetet tartom felemlítésre méltónak. Két betörőt hoztak elém, mindkettő tántorgott, az egyik lármásan viselkedett, a másik a földre rogyott, ahonnan látszólag nem volt képes felkelni. A rendőri jelentés viselkedésüknek ellene szólt. Eszerint a tettenérés alkalmával az egyik betörő a színhely (egy fabódé) előtt ólálkodott (falazott), míg társa odabent az ajtó felfeszítése után munkához látott. Amikor a falazó betörő a rendőrt meglátta, bennlevő társának jelt adott és futásnak eredt. Elfogatásuk után mindkét betörőn erős alkoholszag volt érezhető, de kérdéses volt, várjon ittasak-e és milyen mértékben? A jellegzetes testi és lelki tüneteket mindketten mutatták, állításuk szerint fejenkint 3—4 lit bort ittak. Ekkor mindkettőt kiküldtem, de távozásuk után titokban utánuk néztem és megállapíthattam azt, hogy a vizsgálati helyiségen kívül már nem tántorognak. Rövid idő múlva egyenkint hívtam őket vissza, értésükre adtam, hogy kát a színlelést folytatniok és úgy állítottaam be a dolgot, mintha nekem négyszemközt mindegyikük mindent bevallott volna Ez utóbbi állításomra élénken tiltakoztak, de ugyanakkor az eset körülményeit, védekezésüket, olyan értelmesen mondták el, hogy ezen az alapon színlelésük kétségtelennek volt mondható. Hasznos lehet a leleplezésnél az is, ha az egyént cellájába visszakísértetve, az őrszemmel figyeltetjük. A színlelésre főleg akkor gondolunk, ha a vizsgált egyén az ügyiratokban lefektetett előzmény szerint a cselekmény elkövetésekor körültekintően járt el (tehát különösen csalás, betörés, intellektuális bűncselekmények esetében) és ennek ellenére ittasnak, sőt súlyos ittasságban levőnek mutatja magát.— 2. Ha a testi és a lelki tünetek súlyossága között feltűnő az ellentmondás. 3. Ha a tünetek az elfogyasztott alkoholmennyiséggel, a véralkoholvizsgálat eredményével nincsenek arányban és hajlamosító körülményt, mely ezt az ellentétet érthetővé tenné, nem észlelünk. 4. Ha az emlékezethiány vagy a részleges emlékezetkiesés csak a bűncselekményre vonatkozólag mutatkozik, vagy ha az alkoholfogyasztással és a véralkohollelettel ellentétben van. A leleplezés azonban sokszor nehezen vihető keresztül, sok időbe telik, ezért a véralkohol vizsgálata Widmark szerint ilyen esetekben igen megbízható adatot nyújthat. Ugyanis kétes klinikai tünetek esetében az 1 .5°á* feletti alkoholérték az ittasság könnyebb, 2.4%» feletti érték pedig súlyos foka mellett szól. 0.5®í» érték alatt, hacsak valamilyen hajlamosító körülményt nem mutatott ki a vizsgálat, az ittasság színlelésére következtetünk. Különösen a teljes emlékezethiány vagy öntudatlanság színlelésekor sikerülhet a leleplezés a véralkoholvizsgálat segítségével A kijózanodás után megejtett vagy megismételt vizsgálatnál is nagy súlyt helyezzünk az emlékezet vizsgálatára. Utóbbi esetben hasonlítsuk össze e vizsgálatunk eredményét az ittassági vizsgálat alkalmával tett megfigyeléseinkkel, az eltéréseket kiemelve. Ha pedig előzőleg