Bodon Károly: A szív és a vérkeringés betegségei és azok gyógyítása (Budapest, 1935)
XXVIII. Különféle betegségek viszonya a vérkeringéshez - XIII. A szív és az idegrendszer
tásnak depressiv hatását. Ide tartozik nyilván a hypnosis káros hatása és ide tartoznak mint végső esetek a hirtelen kedélybeli megrázkódtatást követő halálesetek is, amelyekben a boncolat teljesen ép szívet és érrendszert állapított meg. Valószínű, hogy ezekben az öröklött vagy szerzett konstitucionális túlérzékenység játszik szerepet, mely már áthidalja az utat a második csoportnak a szív-idegkészülék zavarainak nagy területéhez. A vagus szívlassító és a sympathicus szívgyorsító hatásáról már beszéltünk, szintúgy megemlékeztünk az aorta gyökeréből kiinduló depressor - reflexről és a Hering által felfedezett carotissinusreflexről, melyek a vérnyomást fékezik. Ugyancsak ismertettük már az ingerképző automatikus központok, valamint az ingervezető pályák zavarait. Mindezeknél nemcsak a zavar foka, hanem időbeli tartama is sorsdöntő lehet, így pl. Lewis vizsgálataiból tudjuk, hogy szívblokk esetén (amikor a vezetés a pitvar és a kamra közt megszakad) annak 2—3 másodperces tartama legfeljebb egy gyorsan múló, kisfoké kellemetlen érzést kelt, 3—5 másodperces hossza már öntudatvesztéssel jár. Ha a kamraszünet 15—20 másodpercre elnyúlik, már a legsúlyosabb fulladásos, görcsös állapot lép fel, míg ez perces szünete már halált jelent. (Itt még intracardiális adrenalin-injectió néha segít). A szív-neurosis tüneteit tarkaságuk és sokféle fokozataik mellett a következőkben foglalhatjuk össze: elsősorban a szívdobogás, mely jóformán minden esetben mutatkozik, azután időszakos vagy folytonos nyomás-feszülés érzete a szegycsont alatt, vagy az egész mellkasban, továbbá többé-kevésbbé heves fájdalmak, inkább a szívcsúcs tájékán, melyek kisugározhatnak a hátba, a bal váll felé vagy a bordaközi idegek tájára, de a has felé is. Ugyanakkor légzési nehézségek mutatkoznak, amelyek azonban a beteget panaszai élénk előadásában többnyire nem zavarják és amelyekkel kapcsolatban az ajkak nem szederjesek. Gyakori tünet a félelem érzete, mely a beteget elfogja akkor, amikor szíve hevesen dobog, úgy, hogy még a fejében, a fülében is hallja, vagy amikor extrasystolokat érez. Érzi a szív kihagyását és azután a rövid szünet után a szív újravaló megindulását néha a mellcsontot ért tompa ütés érzetével. A neurosis súlyosabb formáiban a beteg megre