Bodon Károly: A szív és a vérkeringés betegségei és azok gyógyítása (Budapest, 1935)

XXVIII. Különféle betegségek viszonya a vérkeringéshez - XIII. A szív és az idegrendszer

tásnak depressiv hatását. Ide tartozik nyilván a hypnosis káros hatása és ide tartoznak mint végső esetek a hirte­len kedélybeli megrázkódtatást követő halálesetek is, ame­­lyekben a boncolat teljesen ép szívet és érrendszert állapí­tott meg. Valószínű, hogy ezekben az öröklött vagy szerzett konstitucionális túlérzékenység játszik szerepet, mely már áthidalja az utat a második csoportnak a szív-idegkészülék zavarainak nagy területéhez. A vagus szívlassító és a sym­pathicus szívgyorsító hatásáról már beszéltünk, szintúgy megemlékeztünk az aorta gyökeréből kiinduló depressor - reflexről és a Hering által felfedezett carotis­sinusreflexről, melyek a vérnyomást fékezik. Ugyancsak ismertettük már az ingerképző automatikus központok, valamint az inger­vezető pályák zavarait. Mindezeknél nemcsak a zavar foka, hanem időbeli tartama is sorsdöntő lehet, így pl. Lewis vizsgálataiból tudjuk, hogy szívblokk esetén (amikor a ve­zetés a pitvar és a kamra közt megszakad) annak 2—3 másodperces tartama legfeljebb egy gyorsan múló, kisfoké kellemetlen érzést kelt, 3—5 másodperces hossza már ön­tudatvesztéssel jár. Ha a kamra­szünet 15—20 másodpercre elnyúlik, már a legsúlyosabb fulladásos, görcsös állapot lép fel, míg ez perces szünete már halált jelent. (Itt még intracardiális adrenalin-injectió néha segít). A szív-neurosis tüneteit tarkaságuk és sokféle fokoza­taik mellett a következőkben foglalhatjuk össze: első­sor­ban a szívdobogás, mely jóformán minden esetben mutat­kozik, azután időszakos vagy folytonos nyomás-feszülés érzete a szegycsont alatt, vagy az egész mellkasban, to­vábbá többé-kevésbbé heves fájdalmak, inkább a szívcsúcs tájékán, melyek kisugározhatnak a hátba, a bal váll felé vagy a bordaközi idegek tájára, de a has felé is. Ugyan­akkor légzési nehézségek mutatkoznak, amelyek azonban a beteget panaszai élénk előadásában többnyire nem zavar­ják és amelyekkel kapcsolatban az ajkak nem szederjesek. Gyakori tünet a félelem érzete, mely a beteget elfogja akkor, amikor szíve hevesen dobog, úgy, hogy még a fe­jében, a fülében is hallja, vagy amikor extrasystolokat érez. Érzi a szív kihagyását és azután a rövid szünet után a szív újravaló megindulását néha a mellcsontot ért tompa ütés érzetével. A neurosis súlyosabb formáiban a beteg megre­

Next