Acta Hungarica 6. (1995)
IRODALOMTUDOMÁNY - Görömbei András: A kárpátaljai magyar irodalom fő sajátosságai
GÖRÖMBEI ANDRÁS (Debrecen) A KÁRPÁTALJAI MAGYAR IRODALOM FŐ SAJÁTOSSÁGAI A Trianonban szétdarabolt magyarság egy ideig abszurdnak tartotta azt, ami vele történt, s a különböző országokba került kisebbségi magyarok is időleges tévedésnek, átmeneti jellegűnek gondolták új helyzetüket. Szellemi életükben a megbonthatatlan egység tudatát őrizték. A történelem azonban nem erkölcs és nem logika szerint működik. A kisebbségi magyarságnak tudomásul kellett vennie új helyzetét, hiszen naponta tapasztalta annak sorsformáló tényeit. Az 1938-as és 1940-es bécsi döntések rövid időre részben korrigálták Trianont, a második világháború után azonban az új békediktátumok - némi módosításokkal - ismét megerősítették azt. A kommunista diktatúrák pedig szinte hermetikusan elzárták a kisebbségi magyarságot mind Magyarországtól, mind a más országokba került kisebbségi magyarságtól. Ez a tény rendkívül súlyos gondokat okozott a magyar kultúrában is, felmérhetetlen értékpusztítás, értékvesztés történt. A magyar szellemi élet mértékadó képviselői sohasem fogadták el ezt a szellemi szétdaraboltságot. Az országhatárokat a nemzeti kultúra szempontjából nem tekintették döntő jelentőségűnek, azok kényszerű tiszteletben tartása mellett is a nemzeti kultúra lényegi egységét hangsúlyozták. Természetesen elismerték azt is, hogy a magyar nemzeti kultúra az egyes kisebbségi közösségekben azok speciális helyzete és történelme folytán egy másik nemzeti kultúrához is kapcsolódik másodlagos - az anyanyelvnél és a történelmi hagyományoknál kisebb hatókörű- elemek révén. A “kettős kötődés” magyar szempontból fölöttébb nagyvonalú elmélete azért jött létre a hatvanas évek végén, hogy ellensúlyozza a kisebbségi magyar kultúrákat kisajátító többségi törekvéseket. A magyar nemzeti kultúra szerves működése azonban a diktatúrában - mint az köztudott— illúziónak bizonyult. Mindegyik kisebbségi magyar irodalomnak egészen speciális külön sors jutott lélekszám, helyi történelmi és kulturális hagyományok, s a jelenkori létet meghatározó szellemi, politikai és gazdasági körülmények tekintetében egyaránt. A magyar nemzeti kultúra egészéhez való viszonya is mindegyiknek másként alakult. A kárpátaljai magyar irodalom sajátosságait alapvetően meghatározza az, hogy a kultúra szempontjából a kárpátaljai magyarságnak minden lényeges vonatkozásban a legnehezebb történelem jutott. Bár ez a terület a honfoglalástól Trianonig Magyarország szerves része volt, s bár vannak értékes lokális kulturális hagyományai, peremhelyzete következtében soha nem volt olyan önálló kultúrája, mint például Erdélynek. Ennek az önálló entitásnak a kialakulását a Trianon utáni történelme is gátolta. A két háború között Csehszlovákiához, majd néhány évig Magyarországhoz tartozott, “önálló” kisebbségi életét csak a második világháború után kezdte. S olyan körülmények között, amelyek a szellemi élet elemi személyi és intézményi formáit sem tették lehetővé. Jelentős művészi értékek keletkezéséhez a tehetségnek is színvonalas szellemi közegre van szüksége. Enélkül a nagy tehetség sem képes kibontakozni. Kárpátalján pedig egyetlen jelentős aktív magyar művész és tudós sem maradt a kisebbségi lét kezdetekor.