Acta Hungarica 15. (2004)
VI. A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVJÁRÁSOK SZÓTÁRA (K) - K
djés, kereszkéjrdís [-t, -ek, -e] fi váratlan kérdés az igazság kiderítésére A bíróságon kereszkéjrdjéseket attak fii (Ba) keresztlány kereszlány, kereszlány [-t, - ok, -a] fii az a lány, akinek vki a keresztapja, ill.anyja Még a kereszlányomnak kérm valami ajándjékot venni (F) keresztlevél kereszlevél, kereszlevél, keresztével [-levelet ~ -t, -levelek, -levele] fn születési bizonyítvány A pászportot a kereszlevél után írják ki (Ksz) keresztnév keresznév, keresznéjy [-et, -ek, -e] fn utónév A keresznevin szóállította meg (Si) keresztöltés keresztöltés, keresztőfűtés, keresztésfitís [-t, -ek, -e] fn kereszt alakú varrás a kézimunkán Keresztésfűtéssé vártam ki egy sztél diszpárnát (Bd) keresztszülő kreszszülő, kereszszülőfi [-t, -k, -je] fn keresztanya és -apa A kereszszülésfik ökogtesztek a faluba (Bf) keresztül keresztül [-at, -ak, -ja] mn vmilyen útvonalat keresztező út A keresztutna várta meg a buszt (Tá) keresztül keresztül, keresztüli nu, ik I. nu I. át Keresztül ne menny az autóg előült az uccánl (Mi); 2. vki, vmi által A szomszédon keresztül jutott hozzám a hír (Bsz); II. ik vminek az elejétől a végéig Mindent jóg keresztülgondot (Tá) keresztülhúz keresztülhúz, keresztülhúz [-ok, -ö ~ -ol, -ott] ts ige 1. áthúz Keresztülhúzza a kötelet a szekérén, hogy összefogja az audarudakat (T); 2. meghiúsít Minden számításomat keresztülhuszta (Ts) keresztül-kasul keresztül-kasul, keresztül-kasidlesz összevissza Keresztül-kasul bejárta a kertet (He) keresztülvág keresztülvág [-ok, -sz ~ -öl, -ott] ts és tn ige 1. vmit átvág Az ünnepslékkor az elnök keresztülvákta a szallagot (Ki): 2. kerülő nélkül átmegy Keresztülraktunk a mező fin, osztetykeltés fire othom vágtunk (Fra) keresztvíz kereszviz, kereszvíz [-et, -e] fn keresztelésre használt víz Sok paját tartottam keresztvíz alá (Mu) [] Leszette róla a keresztvizet ’erősen megszidta' (GS) kéret kéret, kjéret, kiret [-ek, -e ~ -sz, -ett] ts ige 1. vki által kér vmit Kjérettem a pújává a szomszjedba egy fej káposztát (Bó); 2. szereti, ha sokáig kérik Ejön as, csak kjéreti magát (K) kéretlen kéretlen, kjéretlen, kirellen mn hívatlan Kjéretlen vendjégjöt hozzám (Nb) kérezkedik kéreszkedik, kjéreszkedik, kíreszkedik [-ek, -eksz, -ett] ín ige kéri, hogy engedjék vhová Mindjék kiereszkedik az iskulába (Or) kérge kérge, kérge [~’n, ~’bb] mn 1. kergekóros Kért kérge három van a nyájba (Ah); 2. bolondos Amojan kérge lánya (Pk) kérges kérges, kjérges, kérges [-en, -ebb] mn 1. aminek kérge van Kérges a féjkipérfim (Но); 2. megkeményedett , sok kapállástú kérges a moarka (S) kerget kerget, kerget [-ek, -eksz, -ett] is ige 1. az A kutya kergeti a tyúkokat (Ah); 2. felszólít vkit, hogy elmenjen Hova kergeted má megyéni ászt a fijut? (Ff) kergetőzik kergetőzik, kergetőfizik [-ok, -ö ~ -öl, -ett] m ige játékosan kergetik egymást, futkároznak Ot kergetőfiznek a puják az udvaron (Nbe) kergül 1. megkergü! kering kering [-ek, -sz ~ -e - -el, -ett] m ige 1. köröket leírva repül A csagkák a vettés felet keringnek (Gu), 2. aki hosszabb ideig egy helyen jár, forog Égisz nap it keringet, tán kereset valakit (Cs) keringő keringő, keringő fi [-t, -k, -je] fit forogva járt páros tánc Máma má a fiatalok nem járják a keringő fit (M) keringőzik keringő fizik, keringőzik [-ok, - ököl, -ött] mn ige keringőt táncol Az urammá mi mjék sokat keringőfisztünk (Pf) kerít kerít, kerít [-ek, -e - -sz, -ett] ts ige 1. körülvesz A kertet kerítettük abba az idődbe (S); 2. szegélyez Lentra dohányfot keríti a kertünkül (Ko); 3. szerez. Keríccsel vagy kért kiló g banánt ot' (Si) kerítés keritjés, kerítés, kerítés [-t, -ek. -e] ín az udvart az utcától, a kerttől és a szomszédoktól elválasztó építmény Máma ma midenki vazsba csinája a kerítést (7)