Acta Hungarica 15. (2004)
VI. A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVJÁRÁSOK SZÓTÁRA (K) - K
kerítő kerítő, kerítőp [-t, -t, -je] fh az a személy, aki nőt v. férfit rábeszél arra, hogy egy bizonyos személlyel házasságot kössön A Maris naty kerítőp, hány jánt fjérhez adót má (Gy) kérkedik kérkedik, kiérkedik, hírhedik [-ek, -ё —sz, -ett] ts ige dicsekszik Kiérkedik a szjép lányávé (Bú) kérő kérrő, kjéröü, kirőü[-1. -k, -je] m 2. házassági szándékká udvarló férfi Annyi kjérönje rópt má, mint éjgen a csillag, oszt ely se vette ő (Ge); 2. az a személy, aki vkinek a megbízásából kéri a lányt Níz má ki valami jót jánt magadnak, ésin már leszek a kiródd (S) kérőzik kérőzik krérét izzik, kirenzik [-ett] tn ige állat a felbefogott takarmányt ismét megrágja Má kjérzôÿzik a teheti nem les semmi haja (Nb) kert kert, kéri, köri [-et, -ek, -je] fh bekerített v. mezsgyével elválasztott telek Az idémjónfajtazőüccsséget vetettem a kerbe ( Ba) kertajtó kertajtóp kertajtóp kertoájtóp [~t, -k, -ja] fn a kert kerítésén lévő ajtó Zár be jön a kertoájtópt, nehogy kárt tegyenek valamibe az állatok ( Yíf) kertalja kertalja, kertalja, kálajja [~ t] fh a kert mögötti hely A kertaljára köztuk a tehenet legéni (Ti) kertel kertel, kertel [-ek, -ész ~ -sz, -ét ~ -ett] tn ige kerüli a témát mellébeszél Nekem ne kertél, monygyad egyenesen, ahogy a valóságba vart! (Ksz) kertel, kertel, kertel [-ek, -esz ~ -sz, -ét ~ -ett] tn ige kertészkedéssel foglalkozik Kertelünk, jólijázunk, abba van egy kis p'tndz a házba (Kd) kertész kertész, kertjész, kérdsz [-t, -ek, -e] fh kertműveléssel foglalkozó személy Ojan kertjész, hogy nálla akkor is terem minden, amikor másná semmi (Ge) kertészkedik kertjészkedik, kertészkedik, keriszkedik [-ek, -e ~ -el, -ett] tn ige kertműveléssel foglalkozik Kertiszkedik, osztabhajón ílnek (S) kerti kerti, kerti, kerti ma kertben, lévő, tenyésző A kerti manna az idéjn jó p termjós hozott (K) kerüii kerüil, kerüli, kerüőli [-ök, -üsz ~ -sz, -at ~ -t] ts és tn ige 1. hosszabb úton jut vhová Nagyot kerűtem a városon, azér késtem (Tű); 2. őrizkedik vkitől Keríti te az ojan roz barátokat, azok csak vízre visznek, ősz szomjan hoznak vissza (Tk); 3. vhova jut Legiccsen rpajtám, nagy booájba keriplem (Bd); 4. akad vmi Nem kértem, mindjék kerüli egy kis ennivalón a házba (Gy); 5. történik Kerüli ügyi is, holy hasznát veszi az ember (Pf); 6. őriz A számú uccu kerttlk (Csf); 7. vhová bemegy Kérij má bejjebb, ő ne menny a házunk előtt! (Th); 8. a közelébe se megy Kenje is c, a mi házunk tájjékát, ha nem akarja, hogy’ leverjem a derekát! (Csp); 9. vmennyit kell fizetni érte Mennyibe kerül egy tehén? (H) kerül-fordul kerül-fordul, keríill-fordull tn ige ide-oda jár Kerül-fordult, ősz mindent előüteremi (He) kerülget kerülget, kerüget, keriöget [-ek, -é - -sz, -ett] ts ige 1. vmihez közel áll A gutta kerítgetett, ojan ideges vállam (Ke); 2. vkit környéket keriegeti a ján, de méjk se mér kikezdeni vele (Dr); 3. célozgat tinire, de nyíltan nem szól róla Ne kerügessük a dóljgot, itt az ideje, hogy beszjéjünk rulla nyűgödön (D) [] Kerügeli, mini macska a jóról! kásáthúzza-halasztja, nem lát hozzá azonnal’ (R) kerülő kerülő, kerüllöjj, kerüpiön [-1, -k, -je] fn !. csősz Érnem a kolhozba kerütés!Jó linek (Bd); 2. kerülőút Nagy kerüllöül tett, amíg megtanáta a házunkat (Té) kés kés, kéjs j-t - -et, -ek, -e] fn !. nyeles vágó szerszám A disinópöl jés re kiejjesztve a kéjseket (A); 2. vmilyen gép vágó alkatrésze A huzsdaráló kéjse ma igen étompih (Ts) [ Nyakán a kéjs ’nagy bajban van’ (Si); Szereli, mint kecske a kéjst ’ki nem állítatja’ (Gl) kései kéjseji, kiseji, kjéseji j-bb] mn I. késői, későn érő A kjéseji mába raktam be (Th); 2. későn érkező Nem nagyon szeressük a kjéseji vendségeket (Nbe) kései kései, késse! [-ek, -és - -sz, -ét ~ -t] ts ige késsel szurkál A falusi balogba rjégen méjk késse tek is (V)