Vasi Szemle 2016 (70. évfolyam, 1-6. szám)

2016 / 5. szám - A MÚLTNAK KÚTJA - Széll Kálmán: „Különb embert, teljesebb magyart”. A kőszegi katonaiskoláról - történet és emlékezés. I. rész

__________A MÚLTNAK KÚTJA__________ SZÉLL KÁLMÁN: „KÜLÖNB EMBERT, TELJESEBB MAGYART” hoz. Nemcsak azért, mert a hadsereg jól képzett, becsületes altiszteket, tiszteket követelt, akikre a birodalom háború esetén, mint megbízható katonákra, békében pedig mint a tör­vény őreire, rendfenntartókra, nevelőkre és engedelmes állampolgárokra számított, hanem azért is, mert a Monarchia hadseregében a tisztán császári vagy magyar honvéd alakula­tokkal szemben, az egyik fő összetartó elem a német vezénylési nyelvet használó, vegyes etnikai összetételű ún. „közös” (K. und K.) hadsereg volt.­ A növendékek 12 éves korban kerültek az intézetbe, négy éves, majd két éves gyakorlati képzést követően altisztként léptek szolgálatba. Legkiválóbbjaik tiszti rendfokozatot is elérhettek. Eleinte a tisztikar jelentős része csak átmeneti hazafias kötelezettségnek fogta fel a katonaságot, legtöbbje törzstiszti kinevezése előtt birtokára vonult vissza, vagy kiszolgált katonaként a közigazgatásban helyezkedett el, így a katonákkal való foglalkozás elsősorban az altisztekre hárult. Ők voltak a tulajdonkép­peni kiképzők, a hadsereg kemény magja. Később a haditudomány fejlődése kikövetelte, hogy a kiképzést - az altisztek szerepének megtartása mellett - egyre inkább a tisztek vegyék át. A kőszegi katonaiskola is 1874-ben tisztképző iskolává, „Katonai Alreál”-lá alakult­. A Tanácsköztársaság alatti viszonyokról kevés adatunk van, de az intézmény nem szűnt meg. Az iskola befogadta a Trianon miatt elcsatolt marosvásárhelyi katonai alreált, ezzel a létszám átmenetileg 384-re emelkedett. A két iskola egy ideig párhuzamosan műkö­dött, majd „Kőszegi Magyar Katonai Alreáliskola” néven olvadt össze. A trianoni béke­­szerződés alapján hazánkban egyáltalán nem működhettek volna katonaiskolák, ezért ezen iskolákat a Vallás- és Közoktatási Minisztérium vette át, és „rejtetten” foglalkoztatta. A két világháború között a katonaiskolák a Monarchiától örökölt helyeken, a Dunántúlon működtek tovább, mégpedig Budapest mellett Kőszegen, Sopronban és Pécsett. A „rejtés” 1931-ben megszűnt, amikor Kőszeg nyolcosztályos főreállá alakult, de 1938-tól ismét alsó tagozatúvá vált, Budapest és Pécs megmaradt főreálnak, ahonnan a min­denkori VIII. osztályosok adták Kőszegen a növendéki parancsnokokat. Ugyanazon évben a gimnáziumi tanterv átvétele után honvéd nevelőintézetté alakult. Az iskola 1922-ben vette fel a Hunyadi Mátyás nevet, elnevezése azonban­­ különböző okokból - többször is változott.­ A Habsburg-időkben a nevelés kimondottan rideg és puritán volt. Felfogásuk sze­rint az „alattvalónak” legfontosabb tulajdonságai a feltétlen engedelmesség és a kötelesség­ A kőszegi - akkor még császári és királyi - katonai reáliskola étterme zenekari emelvénnyel. Az én időmben az ebédlő ugyan­ilyen volt, de hátul nem volt Ferenc József­­kép, és a zenekar helyett ott evett velünk az ügyeletes tiszt, ahonnét felügyelte az éttermet. 5 K. un K.­­ Kaiserliche und Königliche, azaz császári és királyi. 6 A Monarchiában a tisztképzés részben az „alreálokban” (vagyis a latint nem tanító „reál”-iskolák alsó négy osztályaiban) kezdődött. A növendékek egy része tovább tanult a „főreálokban”, (felső három osztályokban), majd három (a tengerészetnél négy) évig a katonai akadémiákon. Utóbbiból - 3-4 év múltán - hadnagyként avatták őket hivatásos tisztté, de az alreált végzett növendékek folytathatták tanulmányaikat a négy éves had­apród iskolákban is, ahonnan zászlósként kerültek a hadseregbe. A Horthy-korszakban a főreál négy, a had­apródiskola pedig ötre módosult. A kibernetikai és haditechnikai forradalom folytán ma a tisztképzés felső­­oktatás keretein belül történik.­­ Az intézet neve­­ a szervezeti hovatartozástól, az iskola szervezésétől és tananyagtól függően többször is vál­tozott, mindvégig szerepelt azonban a névadó, 1936-tól pedig a „honvéd” jelző. Az egyes elnevezések ismer­tetésétől­­ tekintve, hogy a lényeget nem érintik — ezen írásban eltekintünk.

Next