Balogh Jenő - Edvi Illés - Károly Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás magyarázata - Kiegészítve az esküdtbíróságról s a bűvádi perrendtartás életbelépéséről szóló törvényekkel 2. (Budapest, 1909)
XVIII. fejezet: Főtárgyalás a törvényszék előtt
392 Bp. 308. §. kérdezés nem illik a javaslat rendszerébe. Míg az egész eljárás más elveken nem nyugszik, addig kötelezőleg a keresztkérdezés intézményét nézete szerint behozni nem lehet. A vitában még részt vettek Marquardsen, Herz, Volk, Wolffson, Klotz, Hanauer, Reichensperger, Bähr, Bocher, Miquel (a bizottság elnöke) és az eredmény az lett, hogy Gneist indítványát 17 szavazattal 8 ellenében elvetették (Hahn gyűjteményes munkája 837. a következő lapok). Amily erős visszahatást keltett a bizottságban a keresztkérdezés intézményének kötelező behozása; olyannyira felkarolta a többség a keresztkérdezésnek a kormányjavaslat által czélzott facultatív behozását, melyet a törvénybe fel is vett. A német birodalmi perrendtartás 238. §-a szerint az államügyészség és a védő egybehangzó kívánságára az általuk megnevezett tanuknak és szakértőknek kihallgatását az elnök ezeknek átengedni tartozik és pedig úgy, hogy mindenik fél az általa megnevezett tanukat és szakértőket hallgatja ki elsősorban. Az elnöknek az ügy további felvilágosítása czéljából a kérdezés után is joga van kérdéseket tenni.) Éppen nem lehet állítani, hogy a keresztkérdés intézményét Németországban sűrűen vennék igénybe. Poroszországban — maga az igazságügyi bizottság jelentése elismeri, — soha sem alkalmazták az 1852-iki májusi törvény facultatív keresztkérdezését. Ennek oka azonban a német practicus jogászok véleménye szerint abban rejlik, hogy a keresztkérdezés alakalmazhatása az államügyész és védő beleegyezésétől lévén függővé téve, az államügyész csak a legritkább esetben járul a főtárgyalást vezető elnök irányában bizalmatlansági szavazat színével bíró keresztkérdezés iránti indítványhoz. Fontolóra vévén a keresztkérdezés mellett és ellen felhozható okokat és levonva az összehasonlító jogból meríthető tapasztalatokat, a törvény a kötelező keresztkérdezés rendszerét nem tette magáévá, mert e rendszernek (védő jelenléte hiányában) kivétel nélküli alakalmazása mellett sok esetben éppen a vádlott érdeke szenvedne. Az ügyvédek legnagyobb része, különösen a vidéki vársokban, nem foglalkozik annyira a büntetőjoggal és gyakorlattal, hogy a keresztkérdezésnél egyenlő fegyverrel küzdhetne a közvádlóval. Ha pedig az elnöknek a keresztkérdezés befejezte után a hiányok pótlása végett még csaknem egészen új kihallgatást kellene tartani, úgy minden gyakorlati haszon nélkül igen elhúzódnék a tárgyalás. Főleg áll azonban az, aminek Schwarze adott kifejezést, hogy a keresztkérdezés kötelező behozása csak oly perrendtartás keretébe illik, mely a tiszta vádrendszerre van alapítva. De ha el van fogadva, hogy a bizonyi 1) 238. §. Die Vernehmung der von der Staatsanwaltschaft und dem Angeklagten benanten Zeugen und Sachverständigen ist der Staatsanwaltschaft und dem Vertheidiger auf deren übereinstimmenden Antrag von dem Vorsitzenden zu überlassen. Bei den vor der Staatsanwaltschaft benannten Zeugen und Sachverständigen hat diese, bei den von dem Angeklagten benannten der Vertheidiger in erster Reihe das Recht zur Vei nehmung. Der Vorsitzende hat auch nach dieser Vernehmung die ihm zur weiteren Aufklärung der Sache erforderlich scheinenden Fragen an die Zeugen und Sachverständigen zu richten.