Balogh Jenő: Vélemény az uzsora és az ehhez hasonló gazdasági visszaélések tárgyában teendőkről (Budapest, 1905)
2 (Zweck im Recht II. köt., 2. kiad., Lipcse, 1886., 1. és köv. 1.) azon tétele által, hogy fejlődésünk fordulóponthoz jutott, az önzés régiójából átmegy a tisztességes, az erkölcsös régiójába, és az a két hatalmas érzés, melyet a jelenkor társadalmi mozgalmainak altruistikus mozgató ereje gyanánt kell tekintenünk: az emberi életközösség iránt bennünket átható kötelességérzet és a támaszra szoruló embertársaink iránt érzett felebaráti szeretet. A gyengébbek védelme mellett a tételes jogokat minden téren, így a gazdasági élet terén is, összhangban kell tartani, illetőleg összhangba kell hozni a tisztesség által kívánt mértékkel. Ennélfogva egyformán törekszik a törvényhozás a jogéletnek különböző terein, nevezetesen mind a magánjogi, mind a kereskedelmi, mind a büntető törvényhozás körében a gazdasági élet terén fölburjánzott s bizonyos osztályokat kizsákmányoló visszaéléseket visszaszorítani vagy legalább korlátozni. Azt hiszem, azok a gabona-elővételi ügyletek, melyek főleg hazánknak egyes vidékein az utóbbi években tömegesen köttettek és szélesebb körökben érdeklődést keltő panaszokat idéztek elő, e gazdasági visszaéléseknek csupán egyik faja gyanánt tekinthetők és reájuk csak annyiban kell kiváló súlyt helyezni, mert az ellentétes bírósági gyakorlat folytán tételes jogunknak bizonyos hézagait vagy legalább eltérő bírói értelmezésre alapot adó rendelkezéseit teljesen megvilágították s az érdekelt köröket, valamint a hazánk fönnmaradására és továbbfejlődésére oly nagy jelentőségű mezőgazdasági osztályok érdekeit teljesen méltányoló jogászközönséget is meggyőzték arról, hogy ez irányban sürgős és gyökeres törvényhozási intézkedésekre van szükség. Jelenleg azonban, midőn figyelmünk e gazdasági visszaélésekre irányozva van, úgy vélem, nem volna sem kívánatos, sem helyes csupán a gabona-elővételi ügyletek kérdésére szorítkozni, hanem — fölfogásom szerint — meg kell győződnünk mindazon gazdasági visszaélések természete és elterjedésének mértéke felől, amelyek tételes jogunk kiegészítését, illetőleg módosítását szükségessé teszik, és társadalmi, valamint kormányzati intézkedéseket, illetőleg törvényhozási módozatokat kell keresnünk e visszaélések elhárítására, illetőleg megszüntetésére. Ezt annyival inkább mellőzhetlennek tartom, mert nem valamely elszigetelt, különösen nem csupán hazai gazdasági viszonyaink által igazolt, még kevésbé pedig valamely politikai vagy más áramlat által követelt irányzatról van szó, hanem korunkban számos külföldi államban is hasonló gazdasági visszaélésekkel küzdöttek és más államok törvényhozásának ezen az alapon tett újabb intézkedései is visszatükrözik azt a kettős vezérgondolatot, hogy a) a gazdasági élet terén az értelmileg és anyagilag gyengébb osztályok megvédessenek az erősebb elemek lelkiismeretlenebb és önző csoportjainak kizsákmányoló törekvéseitől, h) az elharapódzott tisztességtelen üzelmek, visszaélések lehetőleg megakadályoztassanak, sőt büntetőjogilag is megtoroltassanak.