Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei - 1777-1848. 2. kötet (Budapest, 1927)
I. Az 1825/7. évi országgyűlés közoktatási bizottságának javaslata
rendi alkotmány, az elavult deákos műveltség az új nemzedék szemében ósdinak, a természetes fejlődés rozsdás kerékkötőjének tűnik fel. Új társadalmi struktúra, új alkotmány, új szabadságjogok, új szellemi javak után vágyakozik. A tudomány és közélet lehányja elfakult deák köntös lét s tartalmában is modernebb, európaibb irányban akar megújhodni; a költészet szakít a merev óklasszikus utánzással, tárgya és szelleme a nemzeti romantika útjára térül. Az értékek régi táblája az ilyen újjászülető korban összetörik, de még nem lép helyébe jóideig az új értékek határozott formákban kivésett hierarchiája: bizonytalanul kóvályog az új nemzedék a kérdés körül, vájjon mi jó, mi rossz, mi jogos, mi jogtalan, mi igaz s mi nem igaz? Bizonytalanság és nyugtalanság uralkodik a lelkeken: a régit kicsinyük s megvetik, az újnak végső célpontjait és körvonalait még nem látják világosan. Inkább éreznek mindent, semmint tudnak. A lenézett múltat és jelent el akarják temetni, de a jövőről sejtelmük sincsen. Ennek a bizonytalanságnak kolloid szellemi állapotában csak két biztos tengely kristályosodik ki, amelyek körül rakódik le minden új érzelem és eszme: az egyik a magyar nemzeti nyelv és szellem uralma, a másik az egyén minden téren érvényesülő szabadságjoga. A nacionalizmus és a liberalizmus eszméje egyszerre akar diadalra jutni: minden magyar legyen s mindenki teljesen szabadon bontakoztathassa ki a benne szunnyadó erőket. A két irány azonban olyan heterogén nemzetnél, mint a magyar, amely sokféle népből, ú. n. nemzetiségekből áll, tragikus ellenmondásba kerül. Ha a nem a magyar, de másfajú ittlakó nép fiainak a liberalizmus dogmatikája szerint teljes szabadságuk van egyéni erőik kifejtésére, tehát sajátos tót, román, szerb stb. nemzeti jellemük minden téren való kiélésére is, akkor oda van a magyar nacionalizmus fényes álma, az ország határain belül mindennek teljes magyarsága. A demokráciával járó szabadságjogok teljes kiterjesztése tehát veszélyezteti a magyar faj politikai uralmát. Ez a belső ellenmondás rendkívül bonyolulttá teszi a magyar újjászületést. Az európai politikai fejlődés, mely a nagy modern nemzeteket a nacionalizmus és demokrácia jegyében kiformálta, nálunk sokkal kacskaringósabb utat jár, szinte belevesz a nemzetiségi