Kornis Gyula: Bevezetés a tudományos gondolkodásba - a tudomány fogalma és rendszere (Budapest, 1922)

t kapott. Csakis akkor, amikor minden tudományos ismerősnek lényegszerű egységét világosan fölismerték, kaphatta meg az egyetem szervezete is a maga tudományelméleti igazolását. A tudománynak, mint egységnek, ez az eszméje valójában csak a Kant utáni filozófiában vált tudatossá. A nagy német idealiz­mus tudományelmélete hangsúlyozza először minden tudomá­nyos gondolkodás organikus egységét, amelyet aztán a nagy egyetemalapítások idején az egyetem új fogalmában is vissza­tükröztek A tudomány egységének gondolatát Schelling veti föl, majd Fichte, Schleiermacher, W. Humboldt szövi tovább. A né­met idealizmus e képviselői a tudomány fogalmáról alkotott elméletük alapján mindenkorra a legszebben jelölték ki azt a középponti szerepet, melyet a filozófia az egyetemen játszik. Abból a gondolatból indultak ki, hogy valamennyi ismeret szer­ves egységet, egy nagy totalitást alkot, melynek minden kis része az egésznek szervezetét visszatükrözi. Az a tudomány, melytől a filozófiai kar nevét vette, adja meg — legalább esz­ményben — az egyetemi tanulmányozás sajátos, a szakiskolá­kétól megkülönböztető természetét .Az egyes szakra való kü­lönös képzést — mondja Schelling száz évnél régebben, de ma is aktuális értékkel — a tudományok organikus egésze ismere­tének kell megelőznie. Annak, aki egy bizonyos tudománynak szenteli magát, ismernie kell azt a helyet, melyet ez az egész­ben elfoglal, azt a sajátos szellemet, mely élteti, azt a módot, ahogyan az egésznek összhangzó épületébe beilleszkedik . . . Az egyetemi tanulmányozás módszere csakis az összes tudo­mányok eleven összefüggésének valóságos ismeretéből fakad­hat, enélkül minden tanulásnak holtnak, szellemtelennek, egy­oldalúnak, korlátoltnak kell lennie ... Ez az ismeret csak a filozófiától várható, mely a megismerés egészére irányul.­" (Vor­lesungen über die Methode des akademischen Studiums. 1803. O. Braun kiadása. 1907. 7—9. lk.) A lefolyt század alatt a tudományok a német idealisták­tól még nem is sejtett módon szétkülönültek és elaprózódtak: egységük tudata az anarchikus specializmus mai korában még jobban elhalványult. E munkának az a célja, hogy rávilágítson arra az egységre, mely az egyes tudományokat éppen a tudo­mány fogalmán keresztül a legszorosabban összekapcsolja és-

Next