Kornis Gyula: Pszichológia a tanítóképzőben (Budapest, 1911)
1. Pszichológia a középiskolában és a tanítóképzőben. 2. Az általános és pedagógiai pszichológia viszonya a tanítóképzőben. 3. Az új pszichológiai tanításterv s az idevágó utasítások. 4. A tanítóképzői pszichológiai oktatás nehézségei. 5. A rendszeresség szempontja 6. A tanítóképzői pszichológiai tankönyvek kérdése 7. Introspektív gyakorlatok és pszichológiai kísérletek. 8. Pszichológiai ismeretek és a pedagógiai gyakorlat. 1. Minthogy a tanítóképző-intézet szakiskola, melynek feladata művelt, hivatásukat értő és szerető tanítók kibocsátása a népiskolák számára, a tanítóképzőintézeti pszichológia tanításának is célja különbözik a közműveltségi iskolákétól (pl. a középiskolákétól.) A vallás- és közoktatásügyi minisztertől f. év júniusában az állami elemi iskolai tanító- és tanítónő képző intézetek számára kiadott Tanításterv és Utasítások a pszichológiai oktatás célját, a szakiskolai jellegnek megfelelően, a lelki jelenségek megismerésével kapcsolatosan mindazoknak a nevelési elveknek ismeretében tűzi ki, amelyek a lelki élet ápolására, fejlesztésére és irányítására vonatkoznak. Ilyen szempontból nagyon helyesen jegyzik meg az Utasítások, hogy atanítóképzőintézet legfontosabb pedagógiai tanulmánya a pszichológia s hogy e tárgynak itt sokkal nagyobb jelentősége van, mint a középiskolában, mert a leendő tanító főként ebből meríti pedagógiai tudását. » N Amidőn azonban az Utasítások a középiskolai pszichológiai oktatásnak azon célt tulajdonítják, hogy «bevezetésül szolgáljon későbbi filozófiai tanulmányokhoz» , ezzel olyasmit állítanak, ami nincsen benne a Gimnáziumi Tanítástervben s ami egyszersmind a középiskolának közműveltségi iskolai jellegével sem férne össze. A középiskolai pszichológiai oktatás célja a lelki élet főbb jelenségeinek ismerete; a tanítóképzői pszichológiai oktatásé ugyanez, hozzátoldva az utasítást, hogy főkép azon szellemi jelenségekkel foglalkozzék, melyeken a tanítás és nevelés munkája alapszik s amelyek ismerete tuda-