Kornis Gyula: Nemzeti megujhodás (Budapest, 1929)
N agy nemzeti szerencsétlenségek után, amikor egy nép életének hirtelen lezárult korszaka fölött felhangzik a történelem circumdederual-SS, természetszerűen tör elő a mardosó kollektív lelkiismeret számonkérő szava, a nagy közös confessio : mik voltak okai a nemzeti tragédiának? E kérdés nyomába azonban, amikor a nemzet lelke az utólagos vádaskodásba már belefáradt s a visszahozhatatlan múlt fátumát már eléggé megsiratta és amikor a vérző nemzettest regenerálódni akar, önkénytelenül odakígyózik egy másik, pozitív feladat kérdőjele : mi most már a történeti sarkaiból kifordult új világ közepett a nemzet teendője? Mik legyenek a megváltozott feltételek között új eszményei? milyen célokat tűzzön ki, amelyek medrébe próbálja tudatosan hömpölyögtetni sorsa új történeti útját? Mik a leghatékonyabb eszközök a nemzet életének e megújhodására? A magyarságnak töröktől vert balsorsában ilyen korhoz mért nemzeti programmot adott Zrínyi ; a XVIII. század végén s a XIX. század elején, a nemzet feltörő energiáinak elfojtása idején, Bessenyei és Kazinczy vezérlete alatt egy sereg költő és író, majd Széchenyi és Kossuth, az abszolutizmus korában Deák Ferenc, vele együtt Eötvös, Kemény és mások. Valamennyi a nemzetet egy szilárd, józanul kitűzhető politikai, művelődési vagy gazdasági programm köré akarja csoportosítani, a közlések egységét ennek számára biztosítani, nehogy a nemzet szellemi és gazdasági erői külön-külön kitűzött partikuláris célok érdekében eredménytelenül szétszóródjanak s tehetetlenségre kárhozódjanak. Gondolataikat sokszor a publicisztika eszközeivel a nemzeti élet napi, aktuális eseményeihez fűzve formálták ki, azonban e hevenyében, töredékesen fogalmazott eszméket is valójában egy elvileg átgondolt, tudatosan magasabb szintézisbe foglalt rendszer váza tartotta össze, melyben minden napi kérdésnek megvolt az elvi logikus helye s fontossága szerint fokozatos sorrendje. A magyarság második Mohácsa után ezeknek a nemzeti programmépítőknek útját törekszik járni most gróf Klebelsberg Kuno. Alapgondolata : ki kell dolgozni olyan nemzeti ideológiát, mely megmutatja, hogy az új történeti helyzetben milyen konkrét nemzeti célok felé kell törnünk. A nemzet céltudatos újjáépítése csak úgy lehetséges, ha az új magyar szellem, mely a nemzet legjobbjainak lelke mélyén lappangva él, az öntudat világosságára pattan s szilárd célkitűzéssel közös munkában gyakorlatilag is hatékonnyá válik. A magyar nacionalizmust az új viszonyokhoz mért tartalommal kell megtölteni, a lényegében megváltozott bel- és külpolitikai helyzethez szabni. Ezt az új magyar lelket formálni hivatott ideológiát nevezi Klebelsberg neonacionalizmusnak. Mit jelent ez az új célokat kitűző eszmekor, egyben nemzetnevelő pszichotechnika? «A pozitív, az aktív, a produktív, a konstruktív emberek szolidaritását ; a munkás, az alkotó emberek szent összefogását a rombadőlt