Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig, vagyis az utóbbi három század kitünőbb irói és költői életrajzokban és jellemző mutatványokban. 2. A 19. század költői. Kazinczy Ferenctől Arany Jánosig (Budapest, 1857)

Tizenkilencedik század

789 PETŐFI SÁNDOR, 790 lévén épen a tanévnek, s a lyceurai deákok oszlófélben, rövid öröm után, mit pajtásai közt talált, ezekkel együtt ő is elhagyta Pozsonyt. Nem lévén módja önfentartására, Sepsi vándor szinésztársaságába állott, s azzal a szűnhavakban rövid időre Ozorán találjuk (Fejér várm.). Azonban közeledvén a tanév kezdete, két ekép elvesztett év után, nov. elején 1841. csakugyan visszatért Pápára, hol azalatt bizonyítványa is megérkezvén, egy évet a collegiumban nyugalommal töltött; s bár tanulmányait nem különös szorgalommal folytatta, mellékidejét mégis kizárólag önmívelésére fordította. Ekkor volt az, hogy a kitűzni szokott évi jutalmak egyikét, a lyrait, „Lehel“ című balladájával a magyar társaságnál, melynek tagjai közül különösen Jókai Mórral szőtt barátságot, ő nyerte el, egy dala pedig : A borozó, általa az Athenaeumba beküldetve, abba (máj. 22. 1842. 61. sz.) fel is vétetett (ez első nyomtatott verse, még ,,Petrovics Sándor“ alá­írással). Mégis sokat küzdvén a formával, s nem érezvén erejét 14­, úgy látszik bele fáradt a verselésbe, s a tanév vége felé ismét a szinészség felé hajlott 15). A szünidőt t. i. egy kis körútra fordítván Orlai társaságában, kivel Komáromon és Pesten át először Duna-Vecsén állapodott meg, hol szüleivel, hosszú elválás után, ismét találkozott, s náluk egy hetet töltött is 16), aztán Debrecenbe ment, hol Csokonai síremlékénél búcsút vevén egymástól, P. Hortobágyon át Pestre, s onnan Pápára szándékozott tanulását folytatni, azonban Székesfejérvárra jutván, a Szabó-féle színésztársaságba állott, melynél karácsonig („Borostyán“ név alatt IT) itt, a tavasz végéig pedig Kecskeméten működött, s emellett szor­galmasan űzte önmívelését. Megnyílván az országgyűlés (1843.), Petőfi Pesten és Pápán keresztül oda sietett. Pesten Bajzánál „Pönögei Kis Pál“ név alatt Pe­tőfi megbízottjaként jelenvén meg, több dalokat adott által, mint magáért és barátjáét, mikkel Vörösmarty és Bajza javulását megnyervén. Ítéleteik nagy mértékben buzdítólag hatottak reá (tizenöt dala az 1843-as Athenaeumban mind­két fönebbi név alatt). Pozsonyba érvén, az ottani szinésztársaságnál, mely akkor a ligeti arénában játszott, vagy nem kapott alkalmazást, vagy csak igen csekélyét; nyomorgott tehát,s kénytelen volt országgyűlési tudósítások másolá­sával pótolni életszükségeit, míg a szerencse Lisznyai Kálmán fiatal költővel hozta össze, ki nem csak maga anyagilag segítette, hanem az országgyűlési ifjú­sággal,sőt némely nevesebb írókkal is megismertette őt, s némi összeg gyűjtetett részére. Ott hagyván tehát Pozsonyt, lejött Pestre azon reményben, hogy itt irodalmi foglalatosságot nyer. Úgy is lett. Amely mértékben elfogadtattak dalai a szépirod. lapokban (Regélő, Életképek, Szivárvány), ugyanabban mind dúsab­­ban kezdett folyni lyrai ere. Ismeretsége a fiatal irók közt szaporodott, s Nagy Ignác, a Kisfaludy-Társaság Külf. Regénytárának szerkesztője, két regényt for­­díttatott vele, mit Gödöllőn, hová, beteg lévén, egy barátjához vonult, el is készített, s ezek voltak első külön megjelent dolgozásai : 1. A koros hölgy, fran­cia regény, irta Bernard Károly, ford. Petőfi Sándor. Pest, 1843. (a Regénytár XVI. kötetében); 2. Robin Hood, angol regény, irta James György, fordította Petőfi. Pest, 1844. (a Reg. XXII. és XXIII. köt. Mindkettőt még németből). Felgyógyulván s díját felvevén, színészi szenvedélye ismét elragadta; Debre­cenbe ment, hol Fáncsy Lajos vendégszerepeit; ki lyrai dolgozatai után már ismervén őt, pártolás alá vette, s kieszközlötte, hogy Petőfi vele lépne fel a „Velencei kalmár“ban, a marokkói herceg személyében. De e színésznek any­­nyira még a középszerűség alatt is állott, hogy nem szerződtek vele. P. tehát egy e társaságtól elvált kis csapathoz szegődött, s negyed ötöd magával elin­dult Székelyhidra, Diószegre, boldognak érezve magát, hogy az első szerepe­ket játszhatta. Vége az lett, hogy egy két hónap múlva betegen rongyosan érkezett vissza Debrecenbe, s Pákh Alberthez szállott, kivel még Sopronban

Next