Bartók György: Az „eszme“ filozófiai vizsgálata (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 3/9., 1930)
Az „Eszme“ filozófiai vizsgálata. Az itt előadandó fejtegetések, amelyek az eszme bölcseleti és tudományelméleti jelentőségével foglalkoznak, szoros logikai összefüggésben állanak azokkal a filozófiai vizsgálatokkal, amelyeket a filozófia lényegéről és a rendszerről szóló értekezéseimben közlöttem. A filozófia feladata egy teoretikus, érdekmentes és egyetemes világkép létesítése; ez a világkép pedig csak organikus rendszerben valósítható meg, mert organikus rendszer maga a szellem, amely ezt a világképet létesíti. Tehát a filozófia is rendszer és más nem is lehet, csak rendszer. De természetesen nem valamely kiokoskodott és kívülről felépített mesterséges rendszer, hanem belülről organikusan kinövő systema, melyben az egyes Részek az Egész és az Egész az egyes Részek által áll fenn. Ebből az következik, hogy a rendszer egy merőben ideologikus alakulat, amely ugyan maga is elérendő és kialakítandó cél, de másfelől mégis szabályozásra szorul. Ez a szabályozás az eszme által történik, amely a priori meghatároz mindent, ami abban a rendszerben van, mint annak alkotórésze és tartalma. A rendszernek, mint organikus Egésznek, részeit valamely irányító eszme határozza meg s az eszme teszi lehetővé, hogy ezek a részek is meghatározzák az Egészet, ami által egy összefüggő és hiánytalan egység létesül. Azon nagy összefüggésnél fogva tehát, amely a bölcselet és a rendszer köz 1 A philosophia lényege. Szeged, 1924. A Studium (Budapest) bizománya. — A „Rendszer“ filozófiai vizsgálata. Akadémiai székfoglaló értekezés. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1928.