Angyal Pál: A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 3/12., 1931)
A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése. Irta : Angyal Pál rendes tag. A büntetőjog tudományának egyik legrégibb s legkevésbbé tisztázott problémája: a bűncselekmények osztályozásának kérdése. Ezideig nem jutott nyugvópontra még az a vita sem, melynek során az u. n. kettős és hármas felosztás harcosai mérik össze fegyvereiket, s bár Történetileg a kettős felosztás a régibb , így a középkori német jog causae criminalis vagy maiores és causae minores vagy leviores illetőleg Ungerichte és Frevel között különböztetett ; v. ö. különösen His, Geschichte des deutschen Strafrechts bis zur Karolina. 1928. 2—5., 45., 48—50. 1. ; — a késői francia jogban a délits de grand criminel és délits de petit criminel állottak egymással szemben ; v. ö. Vidal, Cours de droit criminel et science pénitentiaire, 1906. 92. s köv. oldal ; — az angol jog is kezdettől fogva két osztályra különíti el a bűncselekményeket : indictable és notindictable offences, illetőleg felonies és misdementors ; v. ö. Liszt, Die Strafgesetzgebung der Gegenwart, 1894. I. 622 —623. 1. ; — a régi magyar jog szintén a főbenjáró és nem főbenjáró osztályokat állítja fel : „Ratione magnitudinis, seu gradum delicta sunt aut gravia, aut leviora, prout rempublicam magis, vei minus laedunt, hinc poenis gravioribus, aut levioribus coercentur“, v. ö. Vuchetich, Institutiones iuris criminalis Hungaria. 1819. 49. ; ugyan így már Huszty, Jurisprudentia Practica, 1758.: „delictum dividitur . . . in capitale et non capitale“, v. ö. Liber tertius, 5. 1. ; — a kettős felosztás érvényesül a Hármaskönyvben s az 1843-ik évi javaslatban, mely utóbbiban egyfelől bűntettekről, másfelől a „Toldalékéban : „A közfenyítés alá tartozó rendőri kihágásokról“ esik szó. A hármas felosztás gondolata Julius Clarus-tól ered (v. ö. Practica criminalis sive sententiarum receptarum omnia opera, 1560. és idevágólag: Moeller: Julius Clarus, Strafrechtl, Abhand, 136. fűz. 1911.) s erős támasztékokat nyer Carprow-nal : „vulgo distinguant inter delicta levia, — gravia seu atrocia, — gravissima seu atrocissima“. v. ö. Practica