Révész Imre: Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritánizmusban (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 6/3., 1948)
56Nov TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI ESZMÉK A MAGYAR PURITANIZMUSBAN (Akadémiai rendes tagsági székfoglaló.) A puritanizmus, mint történelmi fogalom — tehát nem mint egy bizonyos tisztes magánéleti és közéleti magatartás, ahogyan, tágabb és átvitt értelemben, ma szokás emlegetni — máig kiható szellemtörténeti jelenség. Közönségesen ismert, milyen rendkívüli szerepe volt az Északamerikai Egyesült Államok politikai és társadalmi arculatának kiformálásában, amire legutóbb Truman elnök mutatott rá nyomatékosan XII. Pius pápához 1947. augusztus 6-án írt levelében. Az is köztudomású, hogy ez a formáló hatás egyrészt a modern kapitalizmus gazdasági etikájának kialakításában érvényesült, annak abban a változatában, amely az angol világbirodalomból az északamerikai Unióba átterjedve, e két nagy angolszász terület polgári-individualista kapitalizmusát bizonyos vonatkozásban még ma, a vallási motívumok régóta bekövetkezett elhalványodása és háttérbe szorulása után is jellemzi és amelynek klasszikus képviselőjéül például Franklin Benjámint említhetjük. Másrészt azonban van a puritanizmusnak a gazdasági vonaltól külön szemlélhető — bár azzal a legszorosabban egybekapcsolódó, sőt részben attól föltételezett — politikai és társadalmi hatása is, és én most ezzel igyekszem európa-amerikai, de főképen magyar vonatkozásban foglalkozni. Ez a hatás annak az államrendszernek, politikai gondolkozásnak és társadalmi közszellemnek kialakításában jelentkezik, amelyet ma általánosságban nyugati vagy polgári demokráciának szoktunk emlegetni. Hogy ez legelőször és máig legklasszikusabban „Szentséges Atya, a mi nemzetünk keresztény nemzet... Nincs minden jelentőség híján az, hogy a bátor úttörők, kik elhagyták Európát, hogy itt letelepedjenek, gyarmatosítási kísérleteik kezdetén hitet tettek a keresztény vallás mellett és bőségesen gondoskodtak annak gyakorlásáról, valamint támogatásáról. Az első idők keresztény hittérítőinek történetei, kik minden veszélyt, megpróbáltatást, sőt még a halált is vállalták, hogy Jézus Krisztus üzenetét elvigyék az egyszerű bennszülöttek közé, még ma is megrázzák az emberek szívét.“ Közölve a Hazánk 1947. szeptember 5-i számában. Idevonatkozólag alapvető kutatásokat tartalmaz, illetőleg fest tovább három standard munka: Troeltsch, Ernst, Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen (1912), Weber, Max, Protestantische Ethik und der Geist des Kapitalismus (a Gesammelte Aufsätze zur Religionssoziologie c. gyűjteményes kiadványban 1920-21, magyarul Vida Sándor fordításában Budapesten é. n., Ember és Természet 5. sz.) és Tawney R. H., Religion and the Rise of Capitalism 1926., német fordítása az 1937-i kiadás után „Religion und Frühkapitalismus“ címen, Bern 1946.