Akin Károly: A gázok összenyomhatóságáról (Értekezések a természettudományok köréből, 1/6., 1867)
A GAZOK OSSZEXYS 11ATOSAGA ROL, AKIN 1 KAROLYTÓL. (Olvastatott az 1860-tói decz. 17-dici ülésben.) Szerző már 1858-ban, mint a heidelbergi egyetem hallgatója jött azon gondolatra, hogy Regnaultnak ama híres munkálata, melyben a gázoknak a Boyle-Mariotte-féle törvénytől eltérését bebizonyítja, legalább némi részben, alkalmasint tévedésen alapúl. Nem igen lévén akkor indíttatva a tárgyat kipuhatolni, majdnem egészen elejte e gondolatot mindaddig, mig 1860-ban Königsbergbe nem ment. Ott közölvén e tárgyat Neumann F. E. úrral, ki véleménye helyességéről csakhamar meggyőződött, föl lett általa szólítva azt rendszeresen kidolgozni. E munkálat eredményét később — Párisban lévén — az ottani akadémia elé terjesztette, és 1863- ban a dolgozatot egy angol nyelvű tudományos folyóiratban , egész kiterjedésében közzétette. E sorok czélja ama dolgozat főtartalmát röviden megismertetni. I. A Boyle-Mariotte-féle törvény többnyire úgy szokott kifejeztetni, hogy ennek értelmében a gázok nyomásai sűrűségeikkel közvetlenül aránylagosak. Erre nézve azonban a következő észrevételt lehet tenni. A gáz nyomása függ 1) feszélyétől, 2) súlyától is. A nevezett törvény pedig csupán a feszélyre vonatkozik és semmiképen a súlyra. E szerint, ha a gáztömeg feszélyét p, annak súlyát g és sűrűségét d jelöli, úgy a Boyle-Mariotte törvény azt mondja, hogy: *) Philosophical Magazine, Vol. 25. ]pag. 289. *