Heller Ágost: A hangrezgés intensitásának méréséről (Értekezések a természettudományok köréből, 2/4., 1870)

A slangrezgés intensitásának méréséről Heller Ágosttól. (Felolvastatott az 1870. nov. 7-iki osztályülésben.) A Poggendorff-féle évkönyvek 134. kötetében Kirch­­hoff egy értekezése jelent meg, mely a hangsebességnek a levegő belső súrlódása és melegvezetése által előidézett kiseb­bítését tárgyalja. Azon speciális esetben, ha a levegő, mely a hang terjedését eszközli, körhenger alakú csőben foglaltatik, az idézett értekezésben kifejtett elmélet eredménye az, hogy ezen kisebbítés a cső átmérőjén és a hang magasságán kívül még egy oly állandótól is függ, mely a levegő súrlódását és melegvezetését magában foglalja. Ezen állandó meghatáro­zására kísérletek még nem létettek, úgy hogy értéke eddig­­elé megközelítőleg sem volt ismeretes. A múlt évet a heidelbergi egyetemen töltvén, Kirch­­hofftól egy oly mérési módszer kivitelére nyertem ajánlatot, melylyel a hang erőssége közvetlenül meghatározható. Ezen­kívül említett tudós szíves volt e czélra azon elméletet is ki­dolgozni, minek segélyével a kérdéses állandó kiszámítható. A hangrezgés erősségének megmérése többféleképen történhetik, lehet például a levegő feszélyének növekvését vagy fogyatkozását egy sípban a hullámdúczok helyein mérni ; ezen eljárási módnak alkalmazását azonban szerző egy ké­sőbbi kísérletre fentartja magának. A jelen alkalommal le­írandó kísérletben a hangerősség mérése másképen történt. Egy fémcső nyílt végéhez közel hangvilla volt állítva, mely nyirettyűvel meghúzatván, a csőben levő léget együtt­­hangzásra bírta. Hogy az a legnagyobb erélylyel történjék, a cső hangzó hossza mozgatható dugasz segélyével akkép volt változtatható, hogy a hullámhossznak majd egy, majd három negyedével egyezett. Egy harmadik esetben a cső hangzó hossza nem sokat különbözött az elsőleg említett maximális hatásnak megfelelő hossztól. M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TERM. TUD. KÖRÉBŐL. 1870.1

Next