Kreisch János: A modern zoologia szempontjai és czéljai (Értekezések a természettudományok köréből, 13/3., 1883)
2 KRIESCH JÁNOS e lező tagnak megválasztott s ez jutalom a múltra, buzdítás a jövőre nézve. Midőn ezennel szerencsém van a tisztelt osztály színe előtt megjelenni, hogy székfoglaló értekezésemet megtartsam, legelső kötelességemnek tartom, hogy e nagy megtiszteltetésemért a tisztelt osztálynak s а Тек. Akadémiának köszönetet mondjak. Mély köszönetem mellett fogadja egyszersmind а Тек. Akadémia ama férfiúi ígéretemet, hogy szerény körömben, tehetségemhez képest mindenkor fogok napszámoskodni,és ígérem, hogy minden igyekezetemet oda fogom irányítani, hogy hazánk ez első tudományos fórumának reám mért kitüntetését valóban ki is érdemeljem. Amióta csak az ember mivelődésében annyira jutott, hogy gondolatainak kifejezést volt képes adni, azóta egyszersmind azon is volt, hogy gondolatait tapasztalatait, följegyezze, azokat utódjai számára megörökítse. Az egyik generatio tapasztalatai, ismeretei átszármaztak a másikra, az utána következő nemzedék tanult az előtte valótól. Miután pedig az emberi szellem sohasem éri be azzal, hogy pusztán tapasztalatokat gyűjtsön, anélkül, hogy azokat saját elmélkedésével összeköttetésbe ne hozza, természetes, hogy hypothesisek, theoriák keletkeztek, de az is természetes, hogy az egykor igen valószínűnek látszó hypothesis, az egykor megdönthetetlennek tetsző theoria utóbb halomra dőlt és ezek romjain újak épültek, így keletkezett az idők folyamában észlelés, kísérletezés, bölcselkedés folytán a tudomány, ez óriási épület, mely míg ember él, tökéletesen nem épül fel soha. Ha valamely tudomány kezdetét ama korszakba helyezhetjük, melyben az ember az illető tudomány tárgyával ismerkedett meg, akkor a zoológiát bátran a legrégibb tudományok közé sorolhatjuk. Vessünk rövidke pillantást a régi, az elmúlt időkre, mert ha a jelent kellően akarjuk méltányolni, akkor a múltat is ismernünk kell. Az ember az élő természet közepette már ideje korán is-