Scherfel V. Aurél: A sibrai (sivabradai) fürdő ásványvizének vegyelemzése (Értekezések a természettudományok köréből, 13/6., 1883)
ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL. SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. A sibrai (sivabradai) fürdő ásványvizének vegyelemzése. Scherfel V. Auréltól. (A III. osztály ülésén bemutatta Nendtvich K. r. t. 1883. ápril 2.). Szepesmegye egyik legszebb vidékén, Szepes-Váralja XVI szepesi város, a történetileg emlékezetes szepesi vár és az 1848—49-ki magyar szabadságharczból ismeretes Branyiszkó hegység közelében, nem messze a szepesi püspök székhelyétől és a káptalantól, tőle nyugati irányban, az 506 méter magas »Kereszthegy« (Kreuzberg) déli oldalán fekszik a sibrai (sivabradai) fürdő. A fürdő a felnevezett káptalan tulajdona. A kassa-oderbergi vasút Szepes-Olaszi, Szepes-Váralja állomásától körülbelül 1 órányi távolságban van. Mióta áll fenn maga a fürdő, arról nem találunk följegyzéseket. Tót neve »Sivabrada« magyarul annyit jelent, mint »ősz szakáll«. Ezen elnevezésre okot szolgáltatott egyesek szerint a Kereszthegynek fehér kőzete, mások szerint azon kanonoknak fehér szakálla, kinek felügyelete alatt az első fürdő készült. Ezen utóbbi magyarázat a fürdő magasabb korára hagy következtetni.) A Kereszthegy ásványforrásai azonban már előbbi időkben magukra vonták a kutatók figyelmét. A legrégibb mű, mely a hazai ásványforrásokat ismerteti, Sárosmegye várkapitányának és kamara elnökének Wernher Györgynek műve: »Hypomnemation de admirandis Hungariae aquis. Basiliae 1549. folio«. l) Landiger Antal szepesi kanonok úr írásbeli közleménye után. M. T. AK. ÉRT. A TERM. TUD. KÖR. 1883. XIII. K. 6. SZ.1