Kövesligeti Radó: A kis-kartali csillagvizsgálóról (Értekezések a természettudományok köréből, 19/2., 1889)

ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL. SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITIKÁR. A KIS-KARTALI CSILLAGVIZSGÁLÓRÓL. KÖVESLIGETHY REDÓ. (Bemutatta a III. osztályülésen 1889. April 15. Szily Kálmán r. t.) Tárgyának nagyszerűségénél, jelenségének végtelen kiter­jedésű színhelyénél fogva az astronómia azon kiváltságolt tudo­mány, mely az egyszerű, de általánosságuk és reciprocitásuk által a tünemények könnyű magyarázatát egyébként elhomá­lyosító természeti törvényeket, lehetőleg tisztán szemlélhetőkké téve, kiváltképen részesül ama dicséretben, hogy lelket, szelle­met emel. Ez az oka, hogy a szigorú tudományt ápoló obser­­vatóriumokon kívül mindig és mindenhol a csillagászatnak inkább mint más tudományágaknak templomot emeltek. De míg amazok törekvése észleleteit minél szélesebb körben ter­jeszteni, ezek csak ritkán szeretnek kilépni magányukból: nem mintha megfigyeléseik kevésbbé volnának megbízhatók vagy érdekteljesek, hanem mert eleve csak az önművelődés czéljával bírnak. Ezen füzetke sem akar e szokással szakítani, sem pedig a kis-kartali csillagvizsgálón magánkörben megejtett számos megfigyeléseket felsorolni, noha külső erre czélzó nógatás soha nem hiányzott. De ez intézet a magánobservatóriumok oly ked­ves és teljes mintaképe, hogy puszta leírásával is vélnék már némi hasznot tehetni. M. T. AK. ÉRT. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL. 1889. XIX. X. 12. BZ. 1

Next