Esztétikai Szemle 4. (1938)

1938 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Boda István: Esztétika és filozófia (Befejező közlemény)

ESZTTJÉTIKIA. ÉS FIJ­OZÓMA (I9I3IAHEHS ESZTÉTIKAI IDEALI­ZMUS I­ V. A középponti lélektani szempont és az esztétika érzékfilozófiai, ontológiai, biológiai, szociális, fej­lődéstörténeti és etikai problémái. 1. Eddigi fejtegetéseink kidomborították a szűkebb értelemben vett esztétikának (mint a művészet esztétiká­jának) önálló és bizonyos tekintetben független jellegét.2“ Ezt az autonóm esztétikai területet nem vonhatjuk tudo­mányosan kielégítő beszámolás alá sem egyedül a meta­fizikai „felülről indulással, sem egyedül a közönséges ér­telemben vett tapasztalásainknak „alulról“ indulása alap­ján. Nem lehetnek kielégítőek az így felfogott alulról vagy felülről indulásoknak elképzelhető egybekapcsolásai sem: kritikai elemzéseink az ily egybekapcsolásoknak alapvető és elvileg legyőzhetetlen nehézségeit igyekeztek kimutatni. E tételekhez kiegészítésül (de e ponton, a már mondottak után, a további részletező elemzéseket szük­ségteleneknek érezve) hozzátehetjük azt is, hogy nem ju­tunk kielégítő alapvetéshez akkor sem, ha — egyéb uta­kon próbálkozva — pl. magából az alkotott műből indu­lunk ki, hiszen az alkotott mű maga, mint előfeltételeire, sok egyéb végső dologra: az alkotóra, a kifejezni (vagy épen ábrázolni) kívánt dologra (,,tárgy‘"-ára), az alkotás motívumaira, céljára, jelentőségére, magára az alkotásra mint folyamatra és eredményre stb. utal vissza. Nem le­het kielégítő az a leszámolás-kísérlet sem, amelyik az al- 28 E szempontból közömbös, hogy a művészet esztétikáján a művészi „szép“-ről, vagy pedig a művésziként „tetsző11-ről szóló tudományt értjük-e. Tj04*..0. 3**2 t

Next