Esztétikai Szemle 4. (1938)
1938 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Boda István: Esztétika és filozófia (Befejező közlemény)
ESZTTJÉTIKIA. ÉS FIJOZÓMA (I9I3IAHEHS ESZTÉTIKAI IDEALIZMUS I V. A középponti lélektani szempont és az esztétika érzékfilozófiai, ontológiai, biológiai, szociális, fejlődéstörténeti és etikai problémái. 1. Eddigi fejtegetéseink kidomborították a szűkebb értelemben vett esztétikának (mint a művészet esztétikájának) önálló és bizonyos tekintetben független jellegét.2“ Ezt az autonóm esztétikai területet nem vonhatjuk tudományosan kielégítő beszámolás alá sem egyedül a metafizikai „felülről indulással, sem egyedül a közönséges értelemben vett tapasztalásainknak „alulról“ indulása alapján. Nem lehetnek kielégítőek az így felfogott alulról vagy felülről indulásoknak elképzelhető egybekapcsolásai sem: kritikai elemzéseink az ily egybekapcsolásoknak alapvető és elvileg legyőzhetetlen nehézségeit igyekeztek kimutatni. E tételekhez kiegészítésül (de e ponton, a már mondottak után, a további részletező elemzéseket szükségteleneknek érezve) hozzátehetjük azt is, hogy nem jutunk kielégítő alapvetéshez akkor sem, ha — egyéb utakon próbálkozva — pl. magából az alkotott műből indulunk ki, hiszen az alkotott mű maga, mint előfeltételeire, sok egyéb végső dologra: az alkotóra, a kifejezni (vagy épen ábrázolni) kívánt dologra (,,tárgy‘"-ára), az alkotás motívumaira, céljára, jelentőségére, magára az alkotásra mint folyamatra és eredményre stb. utal vissza. Nem lehet kielégítő az a leszámolás-kísérlet sem, amelyik az al- 28 E szempontból közömbös, hogy a művészet esztétikáján a művészi „szép“-ről, vagy pedig a művésziként „tetsző11-ről szóló tudományt értjük-e. Tj04*..0. 3**2 t