Figyelő, 1871. január-december (1. évfolyam, 1-48. szám)
1871-11-08 / 42. szám
Megjelenik naponkint négyszer, minden hó i-, 8-, 16- és 24-ik napján.«»Előfizetési díj : Egész évre .... 8 frt. Fél évre .................4 frt. Évnegyedre ... 2 frt. FIGYELŐ. Irodalmi és szépművészeti lap. Felelős szerkesztő: SZANA TAMÁS. Szerkesztő lakása: Magyar utca 37. szám, I. emelet. — Kiadó-hivatal: Aigner L. könyvkereskedésében, vac - uca 18. ÉVFOLYAM. PEST, 1871. NOVEMBER 8. 42. SZÁM. Tartalom: A nők jogai. K. T. K. — A magyar regevilág. F. Szathmáry Károly. — Népköltészeti közlések. N. Závodszky Károly. — Lacsányi leveleiből. Lipp Vilmos —A sirató. Madách Imre. — Miss Cook. (Beszély.) — Irodalom és művészet. A NŐK MAL (K. T. K.) A hét görög bölcsek egyike : Biasz volt az, ki a tengeri vihar alkalmával a habok által hányatott hajóban könyörgő rablókat arra kérte, hogy „ne imádkozzanak, mert megtalálja hallani a mennydörgő Jupiter, s miattok még a jóknak sem kedvez.“ Néha bizony még a legigazságosabb ügyet is elveszti a rosz prókátor. Ki vonná például kétségbe, hogy a nők jogai sok helyen és sok tekintetben korlátoltak, s azoknak kiszélesbítése mostanában egyik nevezetes társadalmi kérdés, melynek még csak az ábécéjénél vagyunk, s némelyek ime a nők teljes egyenjogúsága mellett kardoskodnak, mások a nyilvános élet küzdteréről végkép le akarják őket szorítani. Vajmi kevésre megy azok száma, kik az arany közép után *) akarnának haladni, honnan már oly sok dicső, örök emlékezetű nő indult ki, több jót eszközölve az emberiség miveltségére, mint minden közhivatal. Az angol író, kitől ez érdekes közleményt átveszszük, erősen kikel azok ellen, kik a nők természetszerű hivatását lerombolni akarják, azt állítva, hogy a szavazó, bíráskodó, katonáskodó, prédikáló nő nem ér föl egy valódi házastárs kis ujjával sem, mert a férfi ilyen után vágyik, hogy terhei könnyítve, gondjai enyhítve, örömei édesen fűszerezve lehessenek. Azon amerikai utópiában, mely után sokan epedeznek, a nők szavazók, ügyvédek, képviselők és bírák. A szavazó helyekre rohannak, nem törődve semmit háztartásukkal. Elsajátítják a férfiak szenvedélyeit, midőn azokkal mindenben egyenjogúságra emelkednek, sőt épen ezért bűneikben is részt vesznek. Mint ügyvédek gyilkosokat védelmeznek, s az elválási ügyekben emelik föl szavukat. Nem tagadható, hogy erkölcsi tisztaságukat itt is épen tarthatják, de bizony még is oly hivatás ez, hol nem két s leányainkat szerepelni nem óhajtjuk. Az orvosnőkről alig kell szólanunk. A betegek ápolása s gondozása a gyöngéd női nem egyik legmagasztosabb hivatása. S habár nehezen tudjuk összeegyeztetni a dolgok jelen állásával, hogy egy gyöngéd nő ifjú orvosnövendékek körében látogassa a bonctermet, s szabdalja az élő s halott tagokat, mint hajdan édesanyja a csecsemő ruháit, mindazáltal, minthogy a betegek ápolása szent kötelesség, itt a cél igazán szentesíti az eszközöket, s szerencsét kívánunk ama nőknek, kik magukat e hivatásra adják. Azt azonban föl kell említnünk, hogy a nőket szívesebben látjuk az ápoldában, mint gyakorlati orvosi minőségben; szolgálatuk értékesebb, midőn engedelmeskednek, mintha ők osztanak parancsokat, s mint ápolók több jót eszközölnek, mintha orvosok lennének. E hivatás nehezen is fér össze a női természetes gyöngédséggel. Egy szép nő sok emberre nézve s veszélyes orvossá válhatnék, mert megengedve, hogy e hivatás a nők körébe is tartozik, gyakorlatuknak minden egyes esetre s egyénre ki kellene terjesztve lennie. S mily gyakran fordulhat elő oly körülmény, mely a nőorvost zavarba hozhatja*). Kellemes dolog, ha ifjú nő gyógyíthat bennünket, s mégis azt ajánlanék a nőknek és anyáknak, hogy betegeik mellé inkább a rideg s ráncos arcú öreg orvost hivassák. A női egyenjogúság védelmezői az emberi természet törvényeit semmisítik meg. Nem akarják elismerni a védelmezési ösztönt a férfiúban, a függés ösztönét a nőben, szemet hunynak az anyaiság előtt, megtagadják a természeti rendeltetés teljesítését a házasságban, s nem látnak megszentelő erőt az önfeláldozás erényében. Szerintük : ezek a női nem mellőztetésének okai. Hogy a nő egyenjogú lehessen a férfival, osztoznia kell *) Nálunk a női kérdés mozgalma eddigelég helyes középúton halad . Szerk. *) A nők orvosgyakorlati körének csupán a női és gyermekbetegségekre kellene kiterjedni s akkor ez ellenvetés megszűnik. Szerk.