Figyelő, 1874. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1874-11-08 / 45. szám
MEGJELENIK minden VASÁRNAP. Előfizetési díj : Egész évre . . . 8 frt. Fél évre .... 4 B Évnegyedre ... 2 . FIGYELŐ. IRODALMI, SZÉPMŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: SZANA TAMÁS. SZERKESZTŐSÉG : Bástya utca 18. szám, I. emelet Kiadóhivatal AIGNER LAJOS könyvkereskedésében, váci utca 18. szám. IV. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1874. NOVEMBER 8. 45. SZÁM. TARTALOM: Műcsarnokunk. György A. — Robinson és a Robinsoniádok. Névy László. — Az egyptomi arab szépirodalomról.— Hazai irodalom. — Külföldi irodalom. — Lapszemle. — Nemzeti színház. — Rövid szemle. * MŰCSARNOKUNK. A hazai lapokat a napokban járta be az országos képzőművészeti társulat azon hivatalos felszólítása, hogy a közönség egy 50,000 forint értékű nyereményre kibocsátott műsorsolásban részvétel által a műcsarnok létesítéséhez közvetve járuljon. Egyúttal ugyancsak a napokban olvashattuk azon hírt, hogy a nevezett társulat által tervezett műcsarnokot a sugáron már építeni is megkezdették. Nem kételkedünk benne, hogy e műcsarnok felállítása képzőművészetünk történetében korszakot alkotó leend. Ha jogosultsága is van azon nézetnek, hogy a műcsarnokot éveken, sőt talán egy teljes évtizeden át nagyon kevesen fogják látogatni, mivel környéke még nem lesz egészen kiépítve , maga azon tény, hogy a képzőművészetnek elvégre hazánkban is lesz egy tisztán e célra épült temploma, nem maradhat gyümölcs nélkül s nekünk csak örvendenünk kell, hogy ily lépés megtörténhetett. A műcsarnok a kor igényeinek teljesen megfelelő kiállítási palota lesz, melyben a képzőművészeti társulat eddigi eljárása szerint régibb s modern jeles képek lesznek a közönség szemléjére kiállítva, de egyúttal társadalmi központját is fogja képezni a hazai művészeknek és művészetkedvelőknek, sőt, mint eddig is történt, egy kis szakkönyvtár, rézmetszet s eredeti rajzok gyűjteménye által némi kis alkalmat is nyújt a tanulmányozásra. Megengedjük, hogy ez nem elég. Szükséges volna még mindenekelőtt egy képzőművészeti múzeum, melyben a nemzeti múzeumban s úgynevezett Eszterházy-galériában lévő képek, gyászöntvények, rézmetszetek stb. a tudomány kívánalma szerint s a tanulmányozásra legalkalmasabb módon összeállittassanak, másoló s tanulmányozó helyiségekkel elláttassanak ; szükség lesz továbbá egy vagy több képzőművészeti folyóirat, mely réz- vagy fametszet mellékleteivel s leírásaival terjeszsze a műremekek ismeretét s a középosztály alsóbb rétegeiben is mindennapi szellemi szükségletté változtassa a képzőművészetek tiszteletét ; szükségesek harmad sorban a képzőművészeti előadások úgy a tanodákban, mint a nyilvános közönség előtt fokonkint behatóbban s a nemzeti művészeti felfogást előkészítve; szükséges lenne továbbá egy gyps öntöde, mely az ókori s a legjelesebb ujabbkori szoborművek ezreivel lepné el lehető olcsó áron az országot s különösen a tanodákat, melyekben a képzőművészet elemeit tisztán csak ezen öntvények rendszeres ismertetése által lehet alaposan megértetni; s végre mindennek betetőzéséül szükséges lesz a képzőművészeti akadémia, melynek elmaradnia nem lehet s a rajztanítás fokozatos emelkedése folytán elmaradnia egyátalában nem lehet. Csak ha mindezen feltétel létesülhetne, reménybhetnők, hogy a magyar képzőművészetnek is biztos talaja van s a művészeti élvezet végleg megszűnik luxus-tárgy lenni s a nemzeti szellem képző eszközeinek egyikévé változik, egyikévé azon alapfeltételeknek, melyek a nemzet életét biztosíthatják. De mit csináljunk addig ? A képzőművészeti múzeum felállítását