A földgömb 12. (1941)

11. szám - Kertész Róbert dr.: Törökország útja

Kemál Atatürk akaratából Törökország volt az első mohamedán ország, ahol a nemzeti gondolat politikai szervezet alakjában testet öltött. A Bosporus partján szen­vedő elaggott Fényes Porta, az «Európa beteg embere» körül prédára gyülekező keselyű­had szétrebbent, amikor a világ előtt ismeretlen szőke török katonatiszt, csak szülő­hazájában Gallipoli hősének tisztelt Musztafa Kemál tábornok, az ősi szeldzsuk címer­jelvény, a turáni őshazába visszavezető szürke farkas jegyében megkezdte az új biro­dalom felépítését. A kemáli forradalom a hird­etében legyőzte a görög ellenséget. 1924 nyarán a tizennégynapos szakariai csata után hangzott el a büszke hadparancs : «Katonák előre! Cél a Földközi tenger!» és ugyancsak a hadsereg mérte a döntő csapást a török földön uralkodó iszlám teokráciára is. Az ankarai nagy nemzetgyűlés elűzte a szultánt, megszün­tette a kalifátust, feloszlatta a dervis- és szerzetesrendeket, a turbán helyett bevezette a jelképes kalapviseletet, a háremeket feloszlatták, erőteljes nyelvújítás indult meg és felhangzott a jelszó :­­«Helyet a törököknek!». Kemál bevezette a Gergely-naptárt éppúgy, mint a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot . Soha még nem látott lakosság­­cserét hajtott végre : 750,000 görögországi törököt telepített vissza az országba és kiutasított ugyanakkor 1.400,000 görögöt, örményt és bolgárt. Egyetlen kisebbségként 1.200.000 kurd maradt meg az országban. Harcot hirdetett a basmuallim, a nemzet főtanítómestere, a 95 százalékos analfabétizmus ellen, bevezette a latin ábc-t és 8000 kilométeres vasúthálózatot épített. Iparfejlesztés, természeti kincsek feltárása, ötéves tervek, autarchiás tervgazdálkodás hosszúlejáratú orosz kölcsön segítségével, a 80 szá­zalékban földműves lakosság támogatása hitelszövetkezetekkel, mezőgazdasági gép­­akciókkal, agrárfőiskolákkal, — mindez széles skálában ott szerepelt a kemáli munka­­programmban. Régi szeldzsuk híd Kayserinél.

Next