A földgömb 15. (1944)
1944 / 1. szám - Mendöl Tibor dr.: Szardínia
ger vize hiányzik az Alföldről és az Erdélyi medencéből. Ha azonban tudjuk, hogy valamikor nem hiányzott, akkor a hasonlóság teljessé válik. Hozzátehetjük : ez a hasonlóság a két terület hasonló földtörténeti múltjával magyarázható. Egyik helyen az Atlasz, Bétikai Kordillerák, Appenninók, a másikon a Kárpátok, Alpok és Dinári Alpok fiatal láncai olyan területet zárnak közre, ahol náluk öregebb hegység maradványai rejtőznek még ma is. Az öregebb hegység is, meg utóbb a fiatalabb is gyűrődéssel keletkezett. Még mielőtt a fiatal hegység megszületett volna, az öreg hegységnek a tenger tükre fölé emelkedő részeit a lefolyó vizek és egyéb erők pusztító munkája lassan már elhordta, úgyhogy csak afféle alacsony dimbes-dombos vidék maradt a helyén. De természetesen épségben hagyták a pusztító erők a hegységnek a tenger szintjénél jóval mélyebbre nyúló, szintén összegyűrt alapzatát, úgynevezett tönkjét. Márpedig az igen egyszer már meggyűrt földkéreg-darab merev ellentállást fejt ki minden ifjabb gyűrődéssel Hegy- és vízrajzi vázlat, szemben. Ha a tönk merevségénél fogva nem is gyűrődhetett meg az új hegyképződés alkalmával, a nagy nyomás hatására összetöredezett. Csupa nagy mélységbe lenyúló függőleges törésfelület járta át a testét. A tönk valóságos hasábokra várt, ezeket azonban mint valami mozaiknak a kockáit tartotta össze a nagy nyomás, mindaddig, míg köröskörül születőben volt az új hegység. Amikor a nyomás megszűnt, a kockák, helyesebben : szabálytalan hasábok, süllyedni kezdtek. Egyenetlen volt ez a süllyedés : egyes darabok magasan fennmaradtak, mások jobban megsüllyedtek, némelyikük olyan mélyre, hogy ellepte a benyomuló tenger. A kevésbé megsüllyedt darabok egy-egy csoportja szigete lett ennek a tengernek. Ilyen sziget volt a magyar föld belsejét elfoglaló egykori tengerben a Keletmagyarországi szigethegység, vagy pl. a Bükk s ugyanilyen sziget ma a Földközi tengerben Szardinia. Szardínia határait törésvonalak jelölik ki, azért olyan mereven egyenes sok helyen a partvonal. De a sziget maga is több olyan, különböző magasságban maradt, vagy különböző mélységbe süllyedt kéregdarabból áll, amelyet szintén törések választanak el egymástól. Keleti felét a régi hegység gránitja és erősen gyűrt palái építik fel. Hegyvidék ma is legmagasabbra középen emelkedik. Itt a Gennargentis