Föld és Ég, 1983 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-01 / 8. szám
cista kastély mellett, attól délnyugatra emelkedik a Kálváriadomb, rajta a kápolnával és az 1736-ból való kőkereszttel és stációkkal. A Kálvária-domb tetejéről csodálatos a kilátás a Móri-völgyre, Csókakő várromjára és a Vértesre. A település középpontjában, a Petőfi Sándor utcában álló katolikus templom és a mellette álló volt kapucinus rendház a XVIII. században épült. Aki a környék további műemlékeire kíváncsi, helyi autóbusszal könnyen eljuthat Mórra, ahol a hazai barokk kastélyépítészet egyik legszebb emlékét, a Fellner Jakab által tervezett Lamberg-kastélyt (ma járási művelődési ház) tekintheti meg, és utána meglátogathatja a Bormúzeumot. Igaz, ez utóbbi nem műemlék, de az ezerjó megismeréséhez kitűnő lehetőséget nyújt. Könnyen elérhető Bodajkról Fehérvárcsurgó is, ahol az Ybl Miklós által átépített Károlyi-kastély és a kis dombon álló, XIII-XIV. századi, nemrég restaurált katolikus plébániatemplom — benne Amerigo Tot Csurgói Madonna című szobrával — várja a látogatókat. Annak az IBUSZ-üdülővendégnek, aki elsősorban kikapcsolódásra, felüdülésre vágyik, a közelben levő kirándulóhelyek ajánlhatók, közülük is mindenekelőtt a Gaja-patak védett szurdokvölgye. A szurdok a bodajki Hochburg-Lamberg-kastélyból könnyen megközelíthető. A piros, illetve a később csatlakozó kék jelzés a szántóföldek mentén éri el a védett terület kerítését. A kerítéshez épített, idősebbek által is járható létrákon átmászva fiatal erdőben, majd egy nagyobb irtás szegélyén haladva érhető el az Alba Regia-forrás. Innen közvetlenül is le lehet ereszkedni a szurdokvölgybe, de érdemes egy rövid (kb. két km-es) kitérőt tenni az Öreghegyre, ahonnan szép a rálátás a fehérvárcsurgói szőlőkre és a víztározóra. Visszaérve a Gaja-patakhoz, a vízfolyást követő kacskaringós ösvény vezet ahhoz a ponthoz, ahova az Alba Regia-forrástól a rövidebb út is leér. Valamikor két hatalmas tölgyfa állt itt, közvetlenül a patak partján, ma azonban csak az egyik törzse látható, az is a parton hever. Az öreg fa belseje már teljesen elkorhadt, és az így keletkezett „eső” az ide kiránduló gyerekek kedvelt játékszerévé vált. A medret követve jobbról-balról feltűnnek a dolomitsziklák a hol táguló, hol szűkülő völgyben. A Malom Csárdánál lehet egy szuszszanásnyit pihenni, majd az országúton vagy a hegyen keresztül lehet visszatérni a faluba. A bodajki IBUSZ-üdülésre a vidéki és a budapesti irodákban, valamint a TIT-jegyirodában (Budapest, Lenin krt. 98.) lehet jelentkezni. IFJÚ GYÖRGY OLVASÓINK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! Zákony Ferenc: A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői Panoráma Kiadó, 312 oldal sok képpel. Ára: 68 Ft A Panoráma gyógyfürdősorozata négy kötetben, országrészekre bontva ismerteti meg az olvasókkal Magyarország gyógyfürdőit és fürdőit. Ez a kötet - a sorozat nyitója - immár másodszor jelenik meg és a dunántúli gyógyfürdőket és fürdőket mutatja be. A további kötetek az Alföld, Budapest és Észak-Magyarország gyógyfürdőit és fürdőit tárgyalják. A sorozat célja, hogy a magyar utas lakóhelye, esetleges betegsége vagy érdeklődési köre alapján választhassa meg, hogy melyik hazai gyógyfürdőt keresi fel gyógykezelés illetőleg üdülés céljából. A könyv harmincnyolc dunántúli gyógyfürdőt, illetve fürdőt tárgyal, ami közel teljességet jelent. Egy-egy fürdő bemutatásakor ismertetik a megközelítési lehetőségeket vasúton és közúton, majd a fürdő története következik. A fürdő bemutatása után a helybeli nevezetességekre is felhívják a figyelmet, és hosszabb ott-tartózkodás esetére a környékbeli kirándulásokhoz is adnak tanácsot. Egy-egy fürdő leírása hasznos adatok - a belépőjegyek ára, szállás- és étkezési lehetőségek stb. - ismertetésével zárul. A fürdőket bemutató fényképek kedvet teremtenek az utazáshoz, a belső borítók térképei pedig a tájékozódást igyekeznek megkönnyíteni. Az első térképek a dunántúli gyógyfürdők elhelyezkedését és pontos megközelítési lehetőségeit mutatják be, a hátsó térképek Magyarország főbb gyógyfürdőit jelzik. Csorba Csaba: Pécs Panoráma Magyar városok sorozat: 221 oldal ♦ 32 oldal melléklet. Ára: 45 Ft Pécs a síkság és a hegyvidék találkozásánál fekszik, ami rendkívül kedvező gazdasági szempontból. A drávai átkelőhelyektől egyenesen Pécs felé vezettek már két évezrede is a legfontosabb utak, amelyek vagy innen nagy kanyarral kelet felé haladva megkerülték a Mecseket, vagy áthaladtak rajta. A vidék földrajzi adottságai eleve meghatározták a település helyét. Legalkalmasabbak az ember letelepedésére a síksághoz közeli lejtők, ahol már vesztenek meredekségükből. A sík egy részét mocsár borította, s a vizenyős terület néhány szárazulatára, s a dombokra települtek azok a Pécs körüli falvak - pontosan 12-, melyek napjainkra részben beleolvadtak a lejtők alján hosszan elnyúló városba. Pécs kelet-nyugati tengelye 15 km, míg az észak-déli 6 km. A házak magaslat felé való terjedésének gátat szab a természetvédelem, a hajdani mocsaras területet viszont egyre inkább meghódítja az ember. A nagy lakótelepek az utóbbi évtizedekben mind a síkon épülnek, míg a lejtőn megmarad az ősi városmag. Az új városrészben (Kertváros-Lvov) a Pécsbe olvadt régi falvak többségének nevét utcanév őrzi. E város múltját és jelenét mutatja be a sorozat e kötete. 253