Föld és Ég, 1987 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1987-12-01 / 12. szám

földkörüli pályán. Keringési sebességük 7,54 km/s, egyikük sebességét 1 m/s-mal megnövel­jük. Ennek hatására a megnövelt sebességű (ábránkon B-vel jelölt) műhold A-hoz képest előresiet. Amikor A a kiindulási ponthoz ké­pest 41°-ot megtett, B már 3,7 km-rel előtte jár. B sebessége azonban az apogeumhoz (földtávolpont) közeledve csökken, 71° megté­tele után egy vonalban lesznek. Apogeumában B 3,7 km-rel magasabban halad el a Föld felszíne fölött, mint A. Visszatérve a kiindulási helyre, A 2,3 másodperccel előbb érkezik, ami azt jelenti, hogy a két műhold 17,6 km-rel távolabbra került egymástól, méghozzá, amint azt az égi mechanikai paradoxonnak megfele­lően vártuk, az a műhold marad le, amelyiket gyorsítottuk. Számos példát láttunk tehát az égi mechani­kai paradoxon jelenségére. Alkalmazása az űrkutatásban elengedhetetlenül fontos, a Nap­rendszer kutatásában viszont olyan jelensé­gekre bukkantunk a segítségével, melyeket csak az elkövetkező évek kutatásai magyaráz­hatnak meg. BOTH ELŐD A Budapesti Planetárium napórája A Planetárium tízéves fennállása alkalmából rendezett ünnepség keretében avatták fel az intézmény napóráját. A Planetárium irodaépületének ajtaja felett függőlegesen elhelyezett napóra vörösréz le­mezből készült, krómozott fémvonalakkal és számokkal. (A fekvő téglalap alakú számlap mérete 150 x 80 cm.) Árnyékvetője nem pálca vagy lemez, hanem gömb. Ennek árnyéka ugyanis nemcsak a nappali óráknak megfele­lően balról jobbra halad a számlapon, hanem a téli napfordulótól a nyáriig felülről lefelé. A Nap magasságának évszakos változása teszi lehetővé, hogy az óra ne csak a nappali órákat jelezze (helyi időben), hanem a hónapokat is. Ez utóbbiakat a napóra számlapján nem a hónapok neve vagy száma, hanem hagyomá­nyos állatövi jele tünteti fel. A hónapok deko­ratív hiperbola — ill. egyenes — alakú vonala mentén az árnyék a megfelelő hónapok kb. 21. napjának helyzetét mutatja. A két szélső hely­zetű — tehát június 21-nek, ill. december 21-nek megfelelő — hiperbolavonal kivételé­vel a többi görbe két-két hónapnak felel meg. (Azonos vonalon halad a Nap árnyéka pl. áprilisban és augusztusban—ezt a görbe Ikrek és Oroszlán jele szemlélteti.) Az óravonalak számozása kettős. Felül, te­hát az őszi—téli időszakban a napóra a helyi idő óráit mutatja, míg az alsó számozás a nyári időszámításnak megfelelően a fentinél 1—1 órával nagyobb. Sem az óravonalak, sem a hónapok vonalai nem szimmetrikusak a számlap középvonala­Csillagászati évkönyv 1988 Gondolat Könyvkiadó, 124 oldal. Ára: 55 Ft Új formájú és tartalmú évkönyvet vehet kezébe az Olvasó. Az eddigi évkönyvek címlapján színes csillagászati felvétele helyett egy grafikát találunk a kemény fedelű borítón. A kiadvány belső tartalma is megváltozott. Hiányoznak a már megszokott tartalmas beszámolók és a sok újat adó­ra. Ez azért van így, mert az épület fala nem pontosan dél felé néz, hanem síkja a kelet— nyugati iránytól 9° 15’-cel eltér északnyugat felé. A lendületes vonalak hálózatának aszim­metriája azonban nem zavaró, sőt érdekesnek, esztétikusnak mondható. A hagyománynak megfelelően a napórákat bölcs — általában latin nyelvű — mondásokkal látták el. Ezek az idő múlására, a múlandó­ságra figyelmeztették a szemlélőket. A Plane­tárium napóráján látható két jelmondat is ezt a célt szolgálja: CARPE DIEM („szakítsd le” — vagyis használd ki — a napot, „élj az idővel”; Horatius), az ULTIMA LÁTET je­lentése pedig: az utolsó rejtőzik, ez vonatkoz­hat az első jelmondat napjára és az árnyékvető által mutatott órára is. Az árnyékvető gömbje — hogy az óra a korszerűségnek is eleget tegyen — az embe­riség első mesterséges holdjának, a Szput­­nyik—1-nek kicsinyített mása. A napórát Ponori Thewrewk Aurél tervezte, szakcikkek is. Így ábrákat és képeket sem találunk az évkönyvben. A korábbi években is szereplő táblázatok — amelyek a Nap, a Hold és a bolygók legfontosabb adatait ismertetik — képezik az évkönyv gerincét. A táblázatokat a 470-es fényességhatárig terjedő csillagkatalógus követi. A csillagos ég eseményeit részletes ismertető mutatja be. A könyv végén találhatjuk a csillagászat legújabb eredmé­nyeit összefoglaló részt. Az asztrofizikában 1985—86-ban elért új eredményeket az 1986-ban felfedezett üstökösök jegyzéke zárja. 359

Next